Termékenységi válság: Már nem elég családonként 2 gyermek az emberiség túléléséhez!

Az emberiség sokáig a túlnépesedéstől tartott – most viszont attól kell félnünk, hogy túl kevesen leszünk. A múlt században világméretű törekvések indultak a népességnövekedés mérséklésére: fogamzásgátlás, családtervezés, változó társadalmi normák – mind hozzájárultak ahhoz, hogy a világ termékenységi rátája az 1960-as évek 5,3-as értékéről 2023-ra 2,3-ra csökkent.

Ez elsőre talán nem hangzik aggasztónak. Hiszen az úgynevezett „fenntartási ráta” 2,1 gyermek – elméletileg ennyi kellene ahhoz, hogy egy népesség hosszú távon stabil maradjon. Egy új tanulmány azonban rávilágít: ez a szám már nem biztos, hogy elég.

A valódi fenntartási ráta inkább 2,7?

A PLOS One tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint a 2,1-es átlag gyerekvállalás túl optimista számításon alapul. A valóságban nem mindenki vállal gyereket, és sajnos nem minden gyermek éli meg a felnőttkort. Kis közösségekben pedig már néhány ilyen „véletlen” is elég ahhoz, hogy családok, sőt, egész közösségek kihaljanak – ezt nevezik demográfiai sztochaszticitásnak.

Takuya Okabe és kutatócsoportja matematikai modelleket használva kimutatta: csak akkor biztosítható hosszú távon a túlélés, ha a termékenységi ráta eléri vagy meghaladja a 2,7-et.

Mi történik, ha alacsony marad a termékenység?

A kutatás nem csak elméleti figyelmeztetés. Már most is sok országban tapasztaljuk a népességcsökkenést. Japánban például a termékenységi ráta 1,3, Dél-Koreában pedig történelmi mélypontra, 0,87-re esett. Az Egyesült Államokban 1,66, és Európa több országában is 2 alatt van. A becslések szerint Japán népessége minden generációval 31%-kal csökkenhet, ha a jelenlegi trendek folytatódnak.

Ennek nemcsak gazdasági, hanem kulturális következményei is lesznek. Családnevek, hagyományok, nyelvek és történetek tűnhetnek el – csendben, egyik generációról a másikra.

A természet próbál alkalmazkodni?

Érdekes megfigyelés, hogy stresszes időszakok – például háborúk, járványok vagy éhínségek – után gyakrabban születnek lányok. Ez evolúciós előnyt jelenthet, hiszen több leendő anya nagyobb esélyt ad a népesség fennmaradására. A kutatók szerint ilyen nemi arány-eltolódások természetes védekező mechanizmusként működhetnek.

Mit tehetünk?

A kutatás fontos üzenetet hordoz: ha valóban szeretnénk megőrizni a világ kulturális és genetikai sokszínűségét, nem elég „fenntarthatóan” élni – elegen is kell lennünk. A családalapítás támogatása, az anyaság tisztelete és a gyermeknevelés valódi értékként kezelése kulcsfontosságú.

Talán itt az ideje újragondolni a népesedéssel kapcsolatos céljainkat – nem félelemből, hanem a jövő reményéért.

A tanulmány a PLOS One folyóiratban jelent meg .

Szeretnél többet tudni a társadalmi változásokról és bolygónk jövőjéről? Kövess minket a Planetz.hu oldalon vagy a TIKTOK csatornánkon!