arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube

A sarkvidéki gleccserek olvadása új területeket tár fel, amelyek korábban vastag jégrétegek alatt voltak. Dr. James Bradley, a Queen Mary University of London tiszteletbeli előadója és csapata áttörő felfedezést tett. A mikroszkopikus gombák, különösen az élesztők, fontos szerepet játszanak az újonnan feltárt tájak talajképződésében.

Jelenleg a Föld felszínének körülbelül 10%-át gleccserjég borítja. Azonban a globális felmelegedés miatt a gleccserek példátlan ütemben húzódnak vissza. Ez a visszahúzódás friss tájakat tár fel, amelyek több ezer évig jég alatt rejtőztek. Ez új lehetőségeket teremt a mikroorganizmusok kolonizációjára.

A gleccserek eltűnése után ezek a tájak kezdetben lakhatatlannak tűnnek. Sziklásak és tápanyaghiányosak, hőmérsékletük hosszú időn keresztül mélyen fagypont alá esik. A téli sarki éjszaka során napfény hiányában szenvednek. Ezen kihívások ellenére az első szervezetek, amelyek kolonizálják ezeket a területeket, mikroszkopikusak. Baktériumok és gombák az elsők között jelennek meg.

A mikroorganizmusok szerepe

Ezek a mikroorganizmusok kulcsszerepet játszanak a talajképződés kezdeti folyamatában. A talaj megfelelő körülmények között jelentős széntároló lehet. Azonban a specifikus mechanizmusok, amelyek révén ezek a mikroorganizmusok hozzájárulnak a tápanyagok felhalmozódásához, nagyrészt feltáratlanok maradtak.

E folyamatok feltárása érdekében Dr. Bradley csapata expedíciót indított a Svalbardra. Ez egy szigetcsoport, amely félúton helyezkedik el az Északi-sark és Norvégia között. Svalbard egyedülálló laboratórium. A régió éghajlata hétszer gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, és gleccserei gyorsan visszahúzódnak.

Bradley csapata német, amerikai és svájci kutatókkal együtt a gleccserek előterében lévő sziklák első mikrobiális kolonizátorait vizsgálta. A tanulmány a rangos Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban jelent meg. Rámutat a mikrobák, különösen a gombák nélkülözhetetlen szerepére a talajképződés kezdeti szakaszaiban.

A gombák jelentősége

Az élesztők, egyfajta mikroszkopikus gombák, alapvető szerepet játszanak a tápanyagok felhalmozásában és a szén stabilizálásában. Lebontják a szerves anyagokat és szimbiotikus kapcsolatokat alakítanak ki más mikroorganizmusokkal. Ez elősegíti a tápanyagban gazdag talajkörnyezet kialakulását. Ez a talaj szénelnyelőként működik, megfogva a szenet. Ez a szén egyébként hozzájárulna az atmoszférikus CO2-szintekhez és súlyosbítaná a globális felmelegedést.

E mikrobiális folyamatok megértése elengedhetetlen az új ökoszisztémák fejlődésének megértéséhez. Fontosak a globális szénciklus és éghajlatváltozás mérséklési stratégiái szempontjából is. A tanulmányból nyert betekintések hangsúlyozzák a mikrobiális élet jelentőségét. Kiemelik a gleccservisszahúzódás és az ökoszisztéma kialakulása közötti összefüggéseket.

Amint a gleccserek továbbra is visszahúzódnak, a mikroorganizmusok szerepe egyre fontosabb lesz. Dr. Bradley kutatása bepillantást nyújt ezekbe az összetett folyamatokba. Alapot teremt jövőbeli tanulmányokhoz, amelyek a mikrobiális tevékenység környezetvédelmi kezelésére irányulnak.

Összefoglalva, Dr. Bradley és csapata úttörő munkája hangsúlyozza a mikroszkopikus gombák létfontosságú szerepét. Fontosak a talajképződésben és a szénraktározásban a posztglaciális sarkvidéki tájakon. Jelentős darabot jelentenek bolygónk változó éghajlatában.

Forrás: phys.org

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!