Paul Watson, az egyik első Greenpeace-tag és a bálnavadászat elleni harc ikonikus alakja, 14 napon belül megtudhatja, kiadják-e Japánnak. Az aktivista négy hónapja van fogságban Grönlandon, ahol börtönbüntetését hosszabbították meg a döntésig.
Watson, aki december 2-án ünnepelte 74. születésnapját, Nuuk városában állt bíróság elé. Lars-Christian Sinkbæk bíró döntése értelmében Watson továbbra is a főváros melletti Anstalten nagy biztonságú börtönében marad. Az ügyvédei fellebbezést nyújtottak be a grönlandi legfelsőbb bírósághoz, miközben Watson politikai indíttatásúnak nevezte ügyét.
„Júliusban még nem gondoltam volna, hogy ma, a születésnapomon egy grönlandi bíróságon ülök. Ez az ügy politikai indíttatású, és egy jelentéktelen vádat fújtak fel. Dánia mindig megbízható jogállamként volt ismert, de nézzenek rá, hova jutott” – nyilatkozta a bíróság előtt.
Miért kéri Japán Paul Watson kiadatását?
Watson ellen Japán egy 2010-es incidens miatt adott ki Interpol körözést, amelynek során a Shonan Maru 2 nevű bálnavadász hajóra állítólag szándékosan stink bombát dobtak. Bár az eset idején Watson fizikailag nem volt jelen, Japán szerint ő döntött az akció végrehajtásáról, amely kisebb sérülést okozott a hajó legénységének egyik tagján.
A vádpontok között szerepel üzleti tevékenység akadályozása, birtokháborítás, rongálás és testi sértés, amelyek Japánban akár 15 év börtönbüntetést is eredményezhetnek. A dán jog alapján azonban a vádak egy év szabadságvesztéssel járnának.
Watson ügyvédei vitatják, hogy a vádak elegendőek lennének a kiadatáshoz, és azt állítják, hogy Watson nem vett részt az incidensben. Az aktivista társát, Peter Bethune-t korábban ugyanebben az ügyben Japán két év börtönre ítélte, amit öt évre felfüggesztettek. Bethune később eskü alatt nyilatkozta, hogy Watson nevét csupán enyhébb ítélet reményében említette.
Politikai motiváció vagy igazságszolgáltatás?
Watson és jogi csapata szerint a japán kiadatási kérelem 14 évvel az eset után politikai célokat szolgál. Az aktivista az elmúlt években többször utazott akadálytalanul, például Monacóba is, ahol II. Albert herceggel találkozott. A grönlandi főügyész, Mariam Khalil szerint azonban a japán elfogatóparancsot azóta 28 alkalommal újították meg. Khalil kijelentette, hogy a dán igazságügyi minisztérium várja Japántól az utolsó információkat a döntés meghozatalához.
A tét nem csak jogi
Paul Watson szerint kiadatása esetén nem térne haza Japánból. Az aktivista, akinek két kisgyermeke és egy 44 éves lánya van, azt nyilatkozta, hogy „egy japán börtönt nem élnék túl”. Az ügy egyre inkább globális figyelem középpontjába kerül, mivel Watson évtizedek óta a bálnák és a tengeri élővilág védelméért küzd, gyakran „erőszakmentes agresszióval” akadályozva a bálnavadászatot.
Az ügyben a végső döntést a dán kormány hozza meg a következő két hétben, de Watsonnak még lehetősége lesz fellebbezni, ami további jogi huzavonát indíthat el.
Miért fontos ez az ügy?
Paul Watson pere túlmutat egy ember személyes sorsán. Az aktivista harcai a tengeri élővilág védelmében világszerte vitákat váltottak ki arról, hogy meddig mehet el egy civil szervezet az igazságos ügy érdekében, és hogyan határozzák meg a politikai motiváció határvonalát a jogállamiságban.
A témához kapcsolódó korábbi cikkünket ITT találod.
Hozzászólás írása
Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!