arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube

Október 2-án immár negyedik alkalommal került bíróság elé Grönlandon Paul Watson, a világszerte ismert bálnavédő aktivista. A bírósági döntés ellenére, amelyet számos környezetvédő szervezet és aktivista kritizál, Watson fogva tartását október 23-ig meghosszabbították.

Stig Norskov-Jensen grönlandi törvényszéki bíró kijelentette: „A kiadatás feltételei megfelelnek a japán elfogatóparancs követelményeinek. További dokumentumok felülvizsgálatára nincs szükség. A fogva tartást három héttel meghosszabbítjuk.”

Az ügyészség nem enged

A szerdai tárgyaláson Watson jogi képviselői követelték a kulcsfontosságú bizonyítékok elfogadását, de a bíróság elutasította a kérelmet. A vád ragaszkodott ahhoz, hogy Watson szerepe a 2010-es japán bálnavadász hajón történt incidensben — amely során Pete Bethune bűzbombát vetett be — elegendő alapot biztosítson Japán számára az elfogatóparancs és a kiadatási kérelem alátámasztására. Az ügyészség álláspontja szerint a védelem által bemutatni kívánt bizonyítékok irrelevánsak az ügyben.

Jogok és igazságszolgáltatás kérdései

Watson ügyvédje, Jonas Christofferson, élesen bírálta a bíróság eljárását: „A grönlandi bíróság nem biztosítja Watsonnak azt a jogot, hogy dokumentálja a saját ügyét. Véleményünk szerint ez sérti Paul Watson alapvető jogait, és a bíró nem rendelkezhetne a vizsgálati fogság alapjáról anélkül, hogy figyelembe venné az összes releváns bizonyítékot.” A védelem álláspontja szerint a bűzbomba használata, amelyet Watsonék alkalmaztak a japán bálnavadászok ellen, nem halálos eszköz, így a jogi lépések aránytalanok.

A bíróság ismét elutasította a védelem érveit, nem engedélyezve a bizonyítékok benyújtását, és megakadályozta a védelem további érvelését. Watson ügyvédje abban reménykedik, hogy a Legfelsőbb Bíróság kimondja majd: mindenkinek, aki őrizetben van, joga van a teljes körű bizonyítékok bemutatásához és értékeléséhez.

A kiadatás árnyéka és politikai háttere

Watson július 21-én került fogdába, amikor hajójával Grönland partjainál állt meg üzemanyagot tankolni. Ezúttal is a japán bálnavadászat elleni küzdelmet tűzte ki céljául, különösen a veszélyeztetett barázdásbálnák védelmében. A grönlandi hatóságok a Japán által tíz éve kiadott elfogatóparancs alapján fogták el Watsont. A japán kormány azzal vádolja a bálnavédőt, hogy a 2010-es akcióban megsértette a japán bálnavadászokat egy bűzbomba bevetésével, amely az érintettek arcán okozott zúzódásokat — habár Watson állítása szerint azokat valójában a bálnavadászok által használt paprikaspray visszaverődése okozta.

Ha a dán hatóságok úgy döntenek, hogy kiadják Watsont Japánnak, az életfogytig tartó szabadságvesztést jelenthet számára. Watson és ügyvédje szerint mindez politikai színjáték, amellyel el akarják hallgattatni a bálnavadászat elleni küzdelmet, és elrettenteni más aktivistákat a japán bálnavadászat elleni fellépéstől.

Az előzmények részletesen

Paul Watson, a híres bálnavédő aktivista és a Captain Paul Watson Foundation (CPWF) alapítója július 21-én reggel Grönlandon üzemanyag-utánpótlás céljából kötött ki a JOHN PAUL DEJORIA nevű hajójával. Az üzemanyag feltöltése után Watson és önkéntesekből álló csapata az Északnyugati átjáró felé vette volna az irányt, hogy megakadályozza a Japánok legújabb bálnavadász hajójának, a Kangei Maru-nak a tevékenységét, amely a veszélyeztetett barázdásbálnák elejtésére épült.

Watson letartóztatására az Interpol által kiadott Red Notice elfogatóparancs alapján került sor, amelyet Japán kezdeményezett korábbi bálnavadász-ellenes akciókban bekövetkezett személyi sérülésekre és hajókban keletkezett károkra hivatkozva. Az ügyvédei megdöbbenésüknek adtak hangot, mivel korábbi tájékoztatásuk szerint az elfogatóparancsot visszavonták, így Watson biztonságban érezhette magát a dán fennhatóság alatt álló Grönlandon.

Az incidens mögött egy bonyolult jogi és politikai helyzet húzódik

2014-ben a hágai Nemzetközi Bíróság illegálisnak minősítette Japán kutatási programját az Antarktiszon, és felszólította Japánt, hogy hagyjon fel a tudományos kutatásnak álcázott bálnavadászattal. Japán azóta kizárólag a saját vizein folytat vadászatot. Azonban a CPWF szerint az újonnan épített Kangei Maru anyahajóval ismét visszatérne a nemzetközi vizekre, folytatva a kritikákkal és nemzetközi felháborodással kísért bálnavadászatot.

A bálnavadász hajó már májusban elindult, és az egyik legnagyobb kapacitású bálnavadász anyahajóként működik: akár 70 tonnás bálnákat is a fedélzetre tud emelni, és a 40 hűtőkamrában összesen 600 tonna bálnahúst képes tárolni. Mindez Japán részéről nem csupán gazdasági érdek, hanem egy kulturális hagyomány fenntartásának kérdése is. Ugyanakkor a bálnahús fogyasztása drámaian visszaesett, a ’60-as évek óta 200-szor kevesebb bálnahúst fogyasztanak, így a vadászat folytatása egyre kevésbé tekinthető szükségszerűnek.

Goodall is Watson mellett kampányol

Watson letartóztatása után több ismert személy és szervezet, köztük Dr. Jane Goodall is kiállt mellette. A Jane Goodall Intézet Cetfélék és Etnikai Bizottsága elítélte a bálnavadászatot és tiltakozott Watson fogva tartása ellen. Goodall levele hangsúlyozta, hogy Watson csupán a bálnák és az óceánok védelme érdekében cselekedett, miközben a világ országainak többsége már betiltotta a bálnavadászatot.

A CPWF jelenleg is kampányt folytat Watson szabadon bocsátása érdekében, arra kérve a nemzetközi közösséget és az emberi jogi szervezeteket, hogy segítsenek biztosítani számára a tisztességes eljáráshoz való jogot. A letartóztatás körülményei és a bírósági eljárás számos kérdést vetnek fel a jogszerűséggel és az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatban, miközben a grönlandi hatóságok a Japán által kiadott elfogatóparancsot és a kiadatási kérelmet vizsgálják.

A kiadatás Watsonnak végzetes lehet

Ha a dán hatóságok végül a kiadatás mellett döntenek, Paul Watsont akár 15 év börtönbüntetésre is ítélhetik Japánban. A 73 éves aktivista számára ez gyakorlatilag életfogytiglani börtönt jelentene. Az ügy mögött meghúzódó politikai és gazdasági érdekek sokakat arra késztettek, hogy a letartóztatást és a bírósági eljárást politikai alapúnak, a bálnavédelem elleni szimbolikus csapásnak tekintsék.

Nemzetközi támogatás és felhívás

A Captain Paul Watson Foundation és számos nemzetközi szervezet kiáll Watson mellett. Felhívást intéztek az emberi jogi szervezetekhez, hogy avatkozzanak be az ügybe, biztosítva a bálnavédő aktivistának a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az aktivisták szerint Watson több mint 50 éve harcol a tengeri élővilág védelméért, az orvvadászat és a bálnavadászat ellen. Az ügy politikai színezetet kapott, ami egyre több környezetvédőt késztet tiltakozásra és nemzetközi összefogásra Watson védelmében.

Watson esete emlékeztet arra, hogy a természet- és állatvédelem nemzetközi színtéren is kemény politikai és jogi küzdelmekkel jár. Az aktivisták sokszor személyes szabadságukat kockáztatják, hogy megvédjék a bolygó sérülékeny élővilágát. Az önzetlen elköteleződés egy állat védelme mellett nemcsak bátorságot és kitartást követel, hanem hatalmas áldozatokkal is járhat. Az aktivisták erőfeszítéseit sokan csodálják és támogatják. Azonban érik őket bírálatok is azok részéről, akik nem értenek egyet módszereikkel vagy céljaikkal.

Paul Watson kapitány története nem csak egy bátor ember küzdelme a bálnák megmentéséért. Sokkal inkább szól arról a hatalmas szeretetről és együttérzésről, amelyet ezek az élőlények iránt érez, és amely motiválja őt arra, hogy a világ minden táján kiálljon értük.

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!