arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube

Amikor új építésű parkokról, játszóterekről vagy mezőgazdasági területekről álmodunk, ritkán esik szó arról, mi bújik meg a felszín alatt. Pedig a talaj gyakran hordoz magában rejtett mérgeket – ólmot, kadmiumot, arzént –, amelyeket hagyományosan költséges, földmunkás, romboló módszerekkel kell eltávolítani. Ma viszont egy élő, ökológiai megoldás lép előtérbe: a phytoremediáció, azaz a növények segítségével történő talajtisztítás.

Tudomány működés közben

A NTU (Nanyang Technological University, Szingapúr) kutatói 46 trópusi növényt vizsgáltak, és közülük 12 faj bizonyult kiemelkedőnek a nehézfémek felvételében – köztük kínaimuhar, fényes páfrány (Pteris vittata) és indiai pennywort (Centella asiatica)

Ezek a növények többféle fajta fémhez – például kadmium, arzén, ólom és króm – kötődnek, majd a biomassa részévé válnak, amelyet később le lehet aratni és biztonságosan kezelni.

Mechanizmusok – egyszerű és zseniális

A phytoremediáció nem csak arról szól, hogy maguk a növények „beszippantják” a mérgeket. Valójában biofizikai és biokémiai folyamatok egész sora zajlik le:

  • Phytoextraction – a fémek gyökereken át felvételre kerülnek, és a lombozatban koncentrálódnak

  • Phytostabilization – egyes növények befogják a toxikus fémeket a gyökérzónába, csökkentve azok mobilitását

  • Mycorrhizás szimbiózis – gombák segítik a fémek felvételét és csökkentik a stresszt, ami jobb biomassza-növekedést eredményez .

Ez a kombináció nagyobb hatékonyságot eredményez, mint bármely izolált megközelítés.

Előnyök – több szinten

Előny Miért fontos
Költségkímélő Nincs szükség mély ásásra, műszaki komplexitásra, olcsóbb GDP-arányosan
Környezetbarát Természetközeli megközelítés, kevésbé zavarja a területet, nem keletkezik toxikus melléktermék
Talajmegőrzés A felső termőréteg nem sérül, így később mezőgazdaságra vagy rekreációra is alkalmas marad

Hol és hogyan alkalmazzák?

A módszert számos területen tesztelik:

  • Los Angeles “brownfieldek”: települési szennyezett telkek tisztítása autochton növényekkel és mikorrhizával – mint „napelemes porszívók” öntöttek működnek .

  • A FT akkumulátorhalmoknál, metálipari maradékoktól szennyezett mezőkön például kínai fényes páfrány jár élen .

  • Kutatások folynak olyan növényeken is, amelyekből később ipari fémkivonást lehet végezni – a phytomining koncepciója már USA-szövetségi programként is támogatott en.wikipedia.org+2wired.com+2en.wikipedia.org+2.

Korlátok és kihívások

  • Csak sekély rétegek tisztíthatók – a mélyszennyezéshez további beavatkozás kell .

  • Fény- és biomassza-igényes – nem minden klímában vagy területen alkalmazható.

  • Fémek újrahasznosítása – az aratott biomassza kezelése körültekintést igényel.

A növények csendben és türelmesen tevékenykednek: évszázadok vidám növekedése alatt képesek visszatartani mérgező anyagokat, miközben mi fizikai távolságtartással azt várjuk, hogy a világot takarítsák. De talán eljött az idő, hogy a természet ne csak passzív jelenlévője, hanem aktív partnere legyen környezetünk megtisztításában.

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!