Zöld paradoxon: Földünk színváltozása és ami mögötte van

Ma már tényként állíthatjuk, hogy a Föld komoly környezeti kihívásokkal néz szembe. Trópusi erdők kerültek kivágásra, madarakkal teli réteket parkolók váltanak fel, és az éghajlatváltozás egyre pusztítóbb erdőtüzeket okoz. Általánosságban elmondható, hogy a természetes, növényekkel teli élőhelyek eltűnőben vannak, de legalább is drasztikusan megritkultak. A “globális zöldülés” folyamata mégis látszik a műholdas képeken. Vajon mi ennek az oka?

A Föld egyre zöldebb. Nem a fenntarthatóság metaforikus értelmében, hanem szó szerint, a zöld szín tekintetében. Az elmúlt négy évtizedben a zöld növényzet mértéke — azaz a levelek mennyisége egy adott területen — jelentősen növekedett a bolygónkon, számos műholdas adatokat felhasználó tudományos tanulmány szerint. Valójában ma több zöld terület van, nem kevesebb. És ez a „globális zöldülés” jelensége nem csak a szárazföldön jelentkezik. Kutatások szerint az óceánok nagy része is zöldebb lesz. Kék bolygónk, úgy tűnik, egyre inkább zöld bolygóvá válik.

A “globális zöldülés” főként a bolygó azon képességével függ össze, hogy elnyelje a szén-dioxidot, az elsődleges üvegházhatású gázt, amely az éghajlatváltozást okozza. Minél több a levél, annál több fotoszintézis történik, egy olyan kémiai reakció, amely elnyeli a CO2-t. Ez a globális zöldülés segít ellensúlyozni az éghajlatváltozás hatásait.

Miért zöldül a Föld?

Egyes műholdak nagy teljesítményű szenzorokkal vannak felszerelve, amelyek különböző fényhullámhosszokat mérnek. Számítógépes modellek segítségével ezek a szenzorok nagyjából meg tudják becsülni a levelek mennyiségét egy adott területen. Zöldebb szín azt jelenti tehát, hogy több levél van, általában azért, mert több növény van, vagy ezeknek a növényeknek több (vagy nagyobb) levele van.

A globális zöldülés folyamata az 1980-as évekre vagy korábbra nyúlik vissza. Egy 2019-ben a Nature Sustainability című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Föld zöld levélfelülete (azaz a levelek mennyisége) 5 százalékkal nőtt az elmúlt két évtizedben. Ez egyenértékű egy Amazonasz-őserdő méretű területtel, amelyet vékony levélréteg borít. Egy újabb tanulmány szerint a világ nem csak zöldebb, hanem a zöldülés üteme is gyorsul a szárazföld több mint felén.

A globális zöldülés háttere

Az egyik magyarázat a légszennyezés. A szén-dioxid nem csak egy szennyezőanyag, hanem egy trágyázószer is — a fotoszintézis kulcsfontosságú összetevője, amely segít a növényeknek növekedni. Egyes gazdák szén-dioxidot injektálnak üvegházaikba, hogy felgyorsítsák a növények növekedését. De most globális szinten trágyázzuk a növényeket: az elmúlt két évszázadban az emberek körülbelül 50 százalékkal növelték a légkör szén-dioxid-tartalmát. Az extra szén-dioxid gyorsítja a levélnövekedést, és ezt a műholdak is észlelik.

Az emberek emellett több növényt is termesztenek. A 2019-es Nature Sustainability tanulmány szerint a legutóbbi globális zöldülés fő hajtóereje a több mezőgazdasági tevékenység és kisebb mértékben a több faültetés. Az emberek több növényt termesztenek ugyanazon a területen, és a kopár földterületeket termékeny farmokká alakítják. Ezek a trendek különösen Kínában és Indiában figyelhetők meg. Ez a két ország együttesen az összes zöldülés nagyjából egyharmadát teszi ki, a tanulmány szerint. Kína eközben több tízmilliárd fát ültetett az elmúlt négy évtizedben, gyakran csak egyetlen fajjal beültetett parcellákban, a kormány szerint. Ennek a hatalmas faültetési kampánynak az egyik célja, hogy megakadályozza a talaj kiszáradását, csökkentse az eróziót, és jövedelemforrást biztosítson az emberek számára a faanyagból. Azonban az egyetlen fajjal történő beültetés hiba. Ezek az ültetett erdők, mivel csak egy vagy két fafajt tartalmaznak, és nem kínálnak sok biodiverzitást vagy más előnyöket, mint például az erózió elleni védelem.

A színváltozás tehát nem annyira azt jelenti, hogy az erdők és más ökoszisztémák újjáélednek, hanem hogy az emberek globális léptékben változtatják meg a környezetet — gyakran súlyos következményekkel.

Azonban általánosságban elmondható, hogy a zöldebb bolygó segíthet az éghajlatnak. Óceánjaink és szárazföldjeink, beleértve az erdőket, elnyelik az országok által a levegőbe bocsátott CO2 több mint felét. Ezek a “szénnyelők” megakadályozzák, hogy a globális felmelegedés rosszabbá váljon.

De miért zöldül az óceán?

Az óceánban azonban a zöldülés sokkal rejtélyesebb; nem világos, miért zöldül a tenger, és mit jelent ez az éghajlat szempontjából. Az észlelt színváltozás valószínűleg a fitoplankton, egy apró növényszerű organizmus miatt van, amely a növényekhez hasonlóan elnyeli a CO2-t.

“A zöldebb tengerek azt jelenthetik, hogy egyszerűen több fitoplankton van néhány területen. Alternatívaként lehet, hogy a fitoplankton közösség a zöldebb pigmentet termelő fajok felé tolódott el.”-B.B. Cael, a National Oceanography Centre tudósa szerint, aki tanulmányozta az óceánok zöldülését.

A különbség számít, mert meghatározza, mennyi szenet tudnak elnyelni az óceánok. A jobb műholdas adatok segítenek ezt kideríteni. Ez az egyik oka annak, hogy a NASA várhatóan egy PACE nevű műholdat indít, amely az óceán színét méri, hogy jobban megértse, hogyan befolyásolják a plankton közösségek a Föld éghajlatát.