Vadfotók ezrei mutatják meg, ki kit eszik a természetben

Egy bagoly zsákmánnyal a csőrében, egy gyík, amely éppen egy másik hüllőt fogyaszt, vagy egy rovar, amely virágból táplálkozik. Az ilyen természetfotók első pillantásra egyszerűen érdekes pillanatfelvételeknek tűnhetnek, valójában azonban értékes tudományos adatokat rejthetnek.

Egy nemzetközi közösségi tudományos projekt most ezeket a felvételeket használja fel a természet egyik legalapvetőbb, mégis meglepően nehezen megválaszolható kérdésének vizsgálatához: ki kit eszik?

A „Who Eats Whom?” elnevezésű kezdeményezés az iNaturalist felhasználóinak megfigyeléseit gyűjti össze egy kereshető adatbázisba. A projektben már mintegy 17 ezer táplálkozási megfigyelés szerepel, amelyek körülbelül 5700 fajhoz kapcsolódnak. Az adatokat nagyjából 2000 megfigyelő szolgáltatta több mint 100 országból.

Sokkal kevesebbet tudunk a táplálkozásról, mint gondolnánk

A kutatók ma már hatalmas adatbázisokkal rendelkeznek arról, hogy egy-egy állat- vagy növényfaj hol fordul elő. A fajok közötti táplálkozási kapcsolatokról azonban jóval hiányosabbak az ismereteink.

Annak megfigyelése ugyanis, hogy egy állat pontosan mit fogyaszt a természetben, sokkal nehezebb. Egy ragadozó támadása akár néhány másodperc alatt lezajlik, más fajok pedig olyan helyen vagy időpontban táplálkoznak, ahol az ember ritkán figyelheti meg őket.

A hagyományos kutatások ezért többféle módszert alkalmaznak. Vizsgálhatják például az állatok gyomortartalmát vagy ürülékét, illetve genetikai módszerekkel kereshetik az elfogyasztott fajok nyomait. Ezek azonban idő- és erőforrás-igényes eljárások.

Közben emberek milliói készítenek fényképeket a természetben. Ezek egy része véletlenül éppen olyan pillanatot örökít meg, amikor az egyik élőlény táplálkozik a másikkal.

A természetfotó tudományos adattá válhat

A Who Eats Whom? projekt 2019-ben indult az iNaturalist közösségi természetmegfigyelő platformon.

A „ki kit eszik?” ráadásul nem kizárólag ragadozó és zsákmány kapcsolatát jelenti. Az adatbázisba bekerülhet a növényevés, a dögevés, vagy akár az is, amikor egy rovar nektárt fogyaszt egy virágból.

Ez azért fontos, mert a természetben nem egyszerű táplálékláncok, hanem rendkívül bonyolult táplálékhálózatok működnek. Egy faj egyszerre több élőlény tápláléka lehet, miközben maga is számos másik fajból táplálkozhat.

Meglepő találkozásokat is megörökítettek

A több ezer megfigyelés között egészen szokatlan esetek is szerepelnek.

Az egyik felvételen például egy imádkozó sáska egy kolibrit fogyaszt. Ez azért különösen érdekes, mert bár ritkán előfordul, hogy gerinctelen állatok gerinceseket zsákmányolnak, az ilyen eseményeket rendkívül nehéz rendszeresen dokumentálni.

Az adatbázis éppen az ilyen ritka megfigyelések összegyűjtésében lehet különösen értékes. Egy kutatócsoportnak rendkívül kevés esélye lenne arra, hogy saját terepmunkája során a világ különböző pontjain lezajló ritka táplálkozási eseményeket megfigyelje. Több ezer természetjáró és amatőr megfigyelő viszont együttesen jóval nagyobb területet képes lefedni.