Új vegyületeket bocsátottak ki az amazóniai fák a történelmi aszály idején

Az Amazonas-medencét az elmúlt években rendkívüli időjárási események sújtották. A 2023–2024-es El Niño időszak során a térség történetének egyik legsúlyosabb aszályát élte át, amely nemcsak a folyók vízszintjét csökkentette drámaian, hanem a világ legnagyobb esőerdőjének működését is megváltoztatta. Egy friss kutatás szerint az amazóniai fák olyan légköri vegyületeket kezdtek kibocsátani, amelyeket korábban még soha nem észleltek az esőerdő felett.

A kutatást a német Max Planck Kémiai Intézet tudósai vezették. A kutatók szerint a jelenség arra utal, hogy az erdő aktívan próbál alkalmazkodni az egyre gyakoribb extrém száraz időszakokhoz.

Az erdő saját „kémiai védekezőrendszert” kapcsolt be

A kutatók az Amazonas Tall Tower Observatory nevű kutatóállomásán gyűjtöttek mintákat. A több mint 80 méter magas torony segítségével közvetlenül az erdő lombkoronája felett vizsgálták a levegő összetételét.

A mérések során azt találták, hogy az úgynevezett szeszkviterpének kibocsátása 122 százalékkal nőtt a rendkívüli aszály idején. Ezek a molekulák természetes stresszjelzőként és védőanyagként működnek a növényekben.

A kutatás vezetői szerint ez arra utal, hogy az erdő „emlékszik” a stresszhatásra, és biokémiai védekezőmechanizmusai hosszabb ideig aktívak maradnak, mint azt korábban feltételezték.

Miért fontosak ezek a vegyületek?

A legtöbb ember számára ezek a molekulák ismeretlenek, a légkör működése szempontjából azonban kulcsszerepet játszanak. A növények által kibocsátott illékony szerves vegyületek részt vesznek a felhőképződésben, befolyásolják a légköri kémiai folyamatokat, és közvetve hatással lehetnek a csapadékképződésre is.

Korábbi kutatások szerint az Amazonas esőjének jelentős részét maga az erdő állítja elő. A fák naponta hatalmas mennyiségű vizet párologtatnak a légkörbe, amelyből később újra csapadék képződik. A Science magazin évekkel ezelőtt arról számolt be, hogy az amazóniai növények olyan részecskéket is kibocsátanak, amelyek elősegítik a felhők kialakulását.

Az Amazonas egyre gyakoribb aszályokkal néz szembe

A felfedezés különösen fontos annak fényében, hogy az Amazonas ellenálló képessége az elmúlt években folyamatosan gyengül. Több kutatás is arra jutott, hogy az erdő egyre lassabban regenerálódik az extrém száraz időszakok után, miközben a klímaváltozás és az erdőirtások együttesen növelik a kiszáradás kockázatát.

Az elmúlt évtizedben több kutatócsoport is arra figyelmeztetett, hogy az Amazonas egyes régiói közel kerülhetnek egy olyan ökológiai fordulóponthoz, ahol az esőerdő fokozatosan szárazabb, szavannaszerű élőhellyé alakulhat át.

Mit jelenthet mindez Európa számára?

Első pillantásra az Amazonas és Magyarország problémái távolinak tűnhetnek egymástól, valójában azonban szoros kapcsolat van közöttük. Az amazóniai erdők a világ egyik legfontosabb szén-dioxid-elnyelő rendszerei. Ha az erdő egészsége romlik, kevesebb szén-dioxidot tud kivonni a légkörből, ami gyorsíthatja a globális felmelegedést.

Ez közvetve Közép-Európára is hatással lehet. A melegebb légkör fokozhatja a hőhullámok, az aszályok és a szélsőséges időjárási események gyakoriságát, amelyek már most is egyre komolyabb kihívást jelentenek a magyar mezőgazdaság számára.