Új riasztórendszer jelezheti előre a vadállatokat fenyegető hőhullámokat

A meteorológiai előrejelzések ma már napokkal vagy akár hetekkel előre figyelmeztetnek a veszélyes időjárási eseményekre. Az emberek felkészülhetnek a hőhullámokra, a viharokra vagy az árvizekre. A vadon élő állatoknak azonban eddig nem létezett hasonló „korai riasztórendszerük”. Egy új nemzetközi kutatás most ezen változtathat.

A Nature Climate Change folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók létrehozták a világ első olyan globális előrejelző rendszerét, amely akár kilenc hónappal korábban képes megjósolni, hogy mely állatfajokat és mely régiókat fenyegethet rendkívüli hőség. A rendszer több mint 30 ezer gerinces faj elterjedési területét vizsgálja, és összeveti azokat a NASA hosszabb távú éghajlati előrejelzéseivel.

A természetvédelem eddig többnyire csak reagált a katasztrófákra

A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a természetvédelem hagyományosan utólag reagál a problémákra. Amikor tömeges állatpusztulás történik egy hőhullám során, a károk jelentős része már visszafordíthatatlan.

A kutatócsoport szerint a jelenlegi rendszer ezen változtathat. Az előrejelzések alapján több régió akár három-öt hónappal korábban figyelmeztetést kaphatna, így lehetőség nyílna ideiglenes vízforrások kialakítására, árnyékolt menedékhelyek létrehozására vagy a legveszélyeztetettebb populációk fokozott megfigyelésére.

Több ezer faj került veszélyzónába

A kutatók a rendszert visszamenőlegesen is tesztelték a 2024–2025-ös időszak adataival. Az eredmények szerint több mint 3500 faj került olyan hőmérsékleti viszonyok közé, amelyek meghaladták az adott faj ismert történelmi tapasztalatait. Közülük több mint 1250 már jelenleg is veszélyeztetett vagy fokozottan veszélyeztetett státuszban van.

Különösen súlyosan érintettnek bizonyult Mexikó, a Kongó-medence és a Himalája térsége. Mexikóban a modell előre jelezte azokat a régiókat, ahol később bőgőmajmok tömeges pusztulását figyelték meg a rendkívüli hőség miatt. Hasonló összefüggéseket találtak Indiában, Pakisztánban és Nyugat-Ausztráliában is, ahol madarak, denevérek és más állatok estek áldozatul az extrém hőmérsékletnek.

A következő természetvédelmi fordulat a mesterséges intelligencia lehet

A rendszer alapja nem új műhold vagy speciális szenzor, hanem az adatok összekapcsolása. Az eredmény egy olyan eszköz lett, amely nem évtizedekre előre becsül, hanem a következő hónapok konkrét kockázataira figyelmeztet.

Ez a szemléletváltás hasonló lehet ahhoz, ami a meteorológiában történt az elmúlt évtizedekben. A természetvédelem fokozatosan a reaktív működésről a megelőzés irányába mozdulhat el.

Magyarország számára is fontos lehet

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a kutatás főként trópusi vagy sivatagos térségeket érint. A Kárpát-medence azonban Európa egyik leggyorsabban melegedő régiója. Az elmúlt évtizedekben Magyarországon jelentősen nőtt a hőhullámos napok száma, miközben egyre gyakoribbá váltak a tartós nyári aszályok.

A Hortobágy vizes élőhelyei, a Duna–Tisza köze szárazodó területei vagy akár a hazai erdők madár- és emlőspopulációi is érzékenyek lehetnek a szélsőséges hőségre. Egy hasonló előrejelző rendszer a jövőben segítséget nyújthatna a nemzeti parkoknak és természetvédelmi szervezeteknek abban, hogy még a kritikus időszakok előtt megtegyék a szükséges intézkedéseket.