Új reménysugár a víztisztításban: ismeretlen mikrobát fedeztek fel a föld mélyén

Az Egyesült Államok kutatói egy eddig ismeretlen mikrobafajt, a CSP1-3 nevű organizmust azonosították, amely kulcsszerepet játszhat a szennyezett víz megtisztításában. A mikroorganizmust Iowa és Kína területéről származó talajmintákban, 21 méteres mélységben fedezték fel. A felfedezés azért is különleges, mert az ilyen mélyről származó mikrobák vizsgálata ritka és technikailag rendkívül összetett.

A kritikus zóna titkai

A kutatást Dr. James Tiedje, a Michigani Állami Egyetem Mikrobiökológiai Központjának szakértője vezette. A vizsgálatok a Föld egyik legkevésbé feltárt, ám annál fontosabb régiójára, az úgynevezett kritikus zónára irányultak. Ez a zóna a fák lombkoronájától a talaj legmélyebb rétegeiig – akár 200 méterig – terjedhet. Létfontosságú szerepet tölt be a víz- és tápanyagkörforgás szabályozásában, a mezőgazdaság támogatásában és az ökoszisztémák fenntartásában.

„A mély kritikus zóna a Föld egy jelentős, de eddig szinte teljesen ismeretlen területe” – hangsúlyozta Tiedje.

Ősi vízi élőlényekből alkalmazkodott túlélők

A CSP1-3 mikrobák eredetileg vízi élőlények voltak, de az evolúció során alkalmazkodtak a mély talajrétegek tápanyaghiányos, zord környezetéhez. A kutatók DNS-vizsgálatokkal kimutatták, hogy ezek az organizmusok nemcsak túlélnek, de még ilyen mélységben is aktív anyagcserét folytatnak.

„Sokan azt hinnék, hogy ezek az organizmusok csupán szunnyadnak odalent, de DNS-vizsgálataink szerint lassan ugyan, de növekednek és működnek” – mondta el Tiedje.

A mély talaj: természetes vízszűrő

A kutatás rámutatott, hogy a mélyebb talajrétegek természetes vízszűrőként működnek. Míg a felső rétegeken a víz gyorsabban átszivárog, a mélyebb rétegek képesek hosszabban megtartani a vizet, így alaposabb tisztítást biztosítanak. A CSP1-3 mikrobák a felszíni rétegekből lejutó szén- és nitrogénvegyületekkel táplálkoznak, miközben segítenek lebontani a visszamaradó szennyező anyagokat.

„Olyanok, mint az utolsó védelmi vonal” – fogalmazott Tiedje.

Új távlatok a víztisztításban

Különösen figyelemre méltó, hogy a mélyebb talajmintákban ezek a mikrobák domináns jelenlétet mutattak – egyes mintákban a mikrobapopuláció több mint felét tették ki, ami messze meghaladja a felszíni rétegekben mért arányt. Ez arra utal, hogy a CSP1-3 kivételesen jól alkalmazkodott a mélyben uralkodó extrém körülményekhez.

A kutatócsoport következő célja, hogy laboratóriumi körülmények között is szaporítani tudják ezeket a mikrobákat. Ez azonban kihívást jelent, mivel speciális, mélyrétegi környezethez szoktak. Az anyagcseréjük pontosabb megértése viszont forradalmi változásokat hozhat a jövő víztisztító technológiáiban, különösen a nehezen lebomló szennyező anyagok eltávolításában.

A CSP1-3 felfedezése arra emlékeztet minket, hogy a Föld mélye még számos meglepetést tartogat – és akár a környezeti kihívásokra is választ adhat.