Új módszerrel keresik az idegen élet nyomait a tudósok

Az emberiség egyik legősibb kérdése, hogy vajon egyedül vagyunk-e az univerzumban. A csillagászok évtizedek óta keresik az élet nyomait más bolygókon, de a feladat rendkívül nehéz. Egy új kutatás szerint azonban nem feltétlenül az számít, milyen molekulákat találunk, hanem az, hogy ezek milyen mintázatot alkotnak.

Ez a megközelítés új korszakot nyithat az idegen élet kutatásában.

Nem elég megtalálni a megfelelő molekulákat

A tudósok eddig főként úgynevezett bioszignatúrákat kerestek. Ezek olyan molekulák, például aminosavak vagy zsírsavak, amelyek kapcsolatba hozhatók az élettel.

A probléma az, hogy ezek az anyagok élettelen kémiai folyamatok során is létrejöhetnek.

Ez azt jelenti, hogy egy molekula puszta jelenléte önmagában még nem bizonyítja az élet létezését.

A mintázat lehet a kulcs

A kutatók szerint az élő rendszerek nemcsak előállítanak bizonyos molekulákat, hanem jellegzetes eloszlást is létrehoznak.

Az élőlények által termelt aminosavak általában sokfélébbek, és egyenletesebben oszlanak el, mint az élettelen folyamatok során keletkezők.

A zsírsavaknál ennek éppen az ellenkezője figyelhető meg.

Ez a sajátos szervezettség olyan ujjlenyomat lehet, amely segíthet megkülönböztetni az életet a puszta kémiától.

Száz különböző mintát elemeztek

A tudósok mintegy száz különféle mintát vizsgáltak meg.

Meteoritekből, ősi fosszíliákból, talajmintákból, mikrobákból és laboratóriumi kísérletekből származó adatokat hasonlítottak össze.

Az eredmények azt mutatták, hogy az élő eredetű minták még akkor is megőrizhetik jellegzetes mintázatukat, ha az anyag már részben lebomlott.

A módszer a Mars és az Europa kutatásában is segíthet

Az új technika különösen hasznos lehet a Naprendszerben.

A Mars ősi kőzeteiben, valamint a Jupiter Europa holdjának jeges felszínéről származó részecskékben is kereshetik vele az élet jeleit.

Egy lépéssel közelebb az univerzum legnagyobb felfedezéséhez

A módszer önmagában még nem bizonyítja, hogy idegen életet találtunk.

Arra viszont kiválóan alkalmas, hogy segítsen kiválasztani azokat a mintákat és bolygókat, amelyek a legígéretesebbek.

Ez jelentősen felgyorsíthatja az asztrobiológiai kutatásokat.

Ha egyszer valóban rábukkanunk az élet nyomaira egy másik világon, könnyen lehet, hogy nem egyetlen molekula, hanem a mögötte rejlő mintázat árulja el, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban.

A kutatás arra emlékeztet, hogy az élet egyik legfontosabb tulajdonsága a rendezettség. Talán éppen ez a kozmikus szervezettség lesz az a jel, amely végül elvezet bennünket az első földön kívüli élőlények nyomaihoz.