Tudtad, hogy a zsiráfok kecses lábai alkalmatlanok lejtőt mászni?

Kiderült, hogy a zsiráfok nem kedvelik a dombos terepeket, és aktívan elkerülik a 20 foknál meredekebb lejtőket. Az afrikai gyepek fenséges, kecses lényei számára a dombos területek navigálása jelentős energiát igényel, és a lezuhanás veszélyét is magában hordozza.

Ezeket az eredményeket a British Ecological Society (BES) Liverpoolban megrendezett éves találkozóján mutatták be, és fontos következtetéseket vonnak le a zsiráfok védelmi erőfeszítései szempontjából.

A zsiráfok elkerülik a meredek lejtőket

Egy új tanulmányban a kutatók 33 GPS-nyakörvvel ellátott zsiráf mozgását figyelték meg Dél-Afrikában. Az eredmények azt mutatták, hogy a zsiráfok a meredek lejtőket nemcsak az energiaigényes navigálás, hanem a leesés kockázata miatt is elkerülik. A kutatók azt találták, hogy a zsiráfok csak akkor tolerálják a 12°-os domborzati gradienseket, ha azok kedvező növényzetet biztosítanak.

„Bár gyakran az afrikai, sík füves szavannákon élő zsiráfokra gondolunk, valójában ezek nem az ő igazi élőhelyeik. Az afrikai tájak sokfélesége magában foglalja a dombokat, mély folyómedreket és magas fennsíkokat is” – mondta Jessica Granweiler, a Manchesteri Egyetem PhD-jelöltje és a tanulmány vezető szerzője. „Tanulmányunk azt mutatja, hogy a zsiráfok inkább a sík területeket kedvelik, és bár elviselik a mérsékelt meredekséget, nem képesek hozzáférni a 20°-os lejtők feletti területekhez. Ez meglepő, ha az elosztási térképeket nézzük.”

A meredek terep védelmi kihívásai

A kutatás rávilágít arra, hogy a zsiráfok számára fontos élőhelyek, például a sík területek és enyhe lejtők, sokszor nem esnek egybe a védett rezervátumok helyével. A 20°-os gradiens küszöb alkalmazásával a kutatók kiszámították, hogy a zsiráfok számára hozzáférhetetlen területek mekkora részt képeznek a kulcsfontosságú afrikai országokban. Például Namíbiában és Tanzániában közel 8000 km² élőhely, amely körülbelül Wales felének felel meg, nem alkalmas a zsiráfok számára.

Hasonlóan, Kenyában és Dél-Afrikában körülbelül 4000 km² terület használhatatlan. Riasztó, hogy a vizsgált országok egyharmadánál több alkalmatlan terület található a védett rezervátumokon belül, mint azok határain kívül.

„Ha egy rezervátum, mondjuk, 200 hektár, de van egy nagy hegy a közepén, a zsiráfok számára ez a rezervátum már nem 200 hektár. El kell kezdenünk figyelembe venni a domborzatot a zsiráfvédelmi tervezésben, különösen a kisebb, bekerített rezervátumok esetében” – tette hozzá Granweiler.

A zsiráfvédelemben figyelembe kell venni a lejtőket

A jelenlegi élőhely-alkalmassági modellek gyakran a növényzet, a ragadozók és az emberi zavarás szempontjaira összpontosítanak, miközben figyelmen kívül hagyják a domborzat szerepét. Ez a megközelítés olyan védelmi erőfeszítéseket eredményezhet, amelyek nem felelnek meg a zsiráfok ökológiai szükségleteinek. A kutatás hangsúlyozza a földrajzi és fizikai korlátok integrálásának fontosságát az élőhelyek értékelésébe.

„A meredek és zord környezet kihívást jelent a nagy testű állatok, például a zsiráfok számára. Sajnos a természetvédelmi területek gyakran olyan helyeken találhatók, amelyek nem felelnek meg az állatok igényeinek” – mondta Susanne Shultz professzor.

„A földrajzi és fizikai korlátok figyelembevétele az élőhelyek felmérésében segíthet elkerülni, hogy az állatokat nem megfelelő helyeken próbáljuk megóvni.”

A zsiráfok mozgásának elemzése a lejtők körül

A kutatás során a 2011 és 2023 között gyűjtött GPS-adatokat használták fel, amelyeket Dr. Francois Deacon és csapata gyűjtött a Dél-afrikai Szabad Állam Egyetemről. Az adatok 33 zsiráf mozgását követik, köztük 10 hímet és 23 nőstényt, öt dél-afrikai rezervátumból. A GPS-adatok és a topográfiai térképek kombinálásával a kutatók azonosították azokat a lejtőket, amelyeken a zsiráfok könnyedén közlekedhettek, és azokat, amelyeket elkerültek.

„Minél többet tudunk meg a zsiráfok ökológiájáról, annál fontosabbá válik a további kutatás ezen a területen” – mondta Dr. Francois Deacon. „Bár még mindig felfedezzük az ökológiai és viselkedési korlátaikat, kutatásaink segítenek áthidalni ezt a tudáshiányt, és elősegítik a zsiráfok jobb kezelését és védelmét a jövőben.”

A zsiráfok 21 afrikai országban élnek, de populációjuk folyamatosan csökken az élőhelyek elvesztése, az orvvadászat és az ember-vadvilág konfliktusok miatt. A természetvédelmi kezdeményezések létfontosságúak a túlélésükhöz. Ez a tanulmány rávilágít arra, hogy a domborzati szempontokat is figyelembe kell venni a védelmi tervezés során, hogy biztosítani lehessen a zsiráfok számára a megfelelő élőhelyeket.

„A zsiráfok rendkívül ellenállóak, sok mindennel képesek megbirkózni, mint például a táplálék elérhetőségével vagy az emberi nyomással, de a meredek lejtők esetében fiziológiai korlátok miatt nem tudnak alkalmazkodni” – zárta Granweiler.

E kihívások kezelésével a természetvédők hatékonyabb stratégiákat dolgozhatnak ki a zsiráfok és élőhelyeik, valamint a lejtők védelme érdekében.