Tudósok megfejtették a domboldalak titokzatos lépcsőinek eredetét

A világ számos hegyvidékén különös mintázatok rajzolják át a domboldalakat. Mintha valaki hatalmas lépcsőket vájt volna a lejtőkbe: keskeny, vízszintes sávok futnak egymás fölött, gyakran kilométereken keresztül. Ezeket a képződményeket már Charles Darwin is megfigyelte a 19. században, de eredetük több mint 150 éven át vitatott maradt.

Most egy új kutatás olyan magyarázatot kínál, amely egyszerre egyszerű és meggyőző. A kutatók számítógépes modellek segítségével arra jutottak, hogy a jelenséget elsősorban a legelő állatok ismétlődő mozgása hozza létre, amely hosszú idő alatt fokozatosan átalakítja a domboldal felszínét.

Darwin is felfigyelt rájuk

A lépcsőszerű sávokat Európa, Ázsia, Észak- és Dél-Amerika számos hegyvidéki területén megfigyelték. Évtizedeken át több magyarázat is született: egyesek talajcsuszamlásra, mások fagyási-olvadási ciklusokra vagy a talaj lassú kúszására gyanakodtak.

Bár ezek a folyamatok valóban alakíthatják a lejtőket, egyik sem tudta minden esetben megmagyarázni a szabályos, egymással párhuzamos „lépcsők” kialakulását.

Az állatok ugyanazt az útvonalat választják

A kutatás szerint a meredek lejtőkön közlekedő állatok ösztönösen a legkisebb energiaigényű útvonalakat keresik. Nem egyenesen kapaszkodnak fel, hanem közel vízszintes sávokban haladnak.

Ha ezt nap mint nap ugyanazon a helyen teszik, patáik lassan tömörítik a talajt, letapossák a növényzetet, és apró mélyedéseket alakítanak ki. Ezek később még vonzóbb útvonallá válnak a többi állat számára, így egy önmagát erősítő folyamat indul el. Évtizedek vagy akár évszázadok alatt ebből alakulnak ki a jól látható lépcsősávok.

Számítógépes modell is igazolta az elméletet

A kutatócsoport matematikai modellekkel szimulálta a domboldalakat és az állatok mozgását. A szimulációk során ugyanazok a szabályos mintázatok jelentek meg, amelyek a természetben is láthatók.

Ez arra utal, hogy nincs szükség különleges geológiai folyamatokra: már az ismétlődő állati viselkedés és a talaj lassú átalakulása is elegendő lehet a jelenség kialakulásához. A kutatók szerint ez az egyik legjobb magyarázat, amelyet eddig sikerült felállítani.

Többet árulnak el, mint gondolnánk

A kutatás nemcsak egy régi földtani rejtélyt oldhat meg, hanem a tájak múltjáról is fontos információkat adhat.

A lépcsősávok jelenléte utalhat arra, hogy egy adott területet hosszú időn át legeltetésre használtak. Ez segíthet a tájtörténeti kutatásokban, valamint annak megértésében is, hogyan alakította az ember és a háziállatok együttélése a mai tájképet.

Magyarországon is találkozhatunk hasonló jelenséggel

Hazánk dombvidékein és középhegységeiben is előfordulnak olyan lejtők, ahol kisebb lépcsőszerű sávok figyelhetők meg. Ezek nem minden esetben ugyanazzal a folyamattal alakultak ki, de a kutatás arra utal, hogy a hosszú ideig tartó legeltetés nálunk is szerepet játszhatott egyes tájak formálásában.

A természet tehát nemcsak a széllel, a vízzel vagy a jéggel alakítja a felszínt. Néha elegendő hozzá több ezer állat apró, ismétlődő lépése is, amelyek évszázadok alatt olyan mintázatokat hoznak létre, amelyek még a legnagyobb természettudósokat is zavarba ejtették.