Több technológia is szükséges a madarak és a denevérek védelméhez a szélerőműveknél

A megújuló energiaforrások terjedése kulcsfontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben. A szélerőművek működése során nem keletkezik szén-dioxid-kibocsátás, ezért sok ország energiastratégiájának meghatározó elemeivé váltak.

A technológia ugyanakkor új természetvédelmi kihívásokat is teremtett. A kutatók szerint a szélturbinák egyes madár- és denevérfajok számára kockázatot jelenthetnek, különösen a vonulási útvonalak, a táplálkozóhelyek és a szaporodási területek közelében. Egy új tanulmány szerint azonban a probléma nem oldható meg egyetlen technológiával: a hatékony védelemhez több, egymást kiegészítő módszerre van szükség.

A helyszín kiválasztása a legfontosabb lépés

A szakértők szerint a leghatékonyabb természetvédelmi megoldás az, ha a szélerőművek eleve nem olyan területeken épülnek meg, ahol a madarak és a denevérek nagy számban fordulnak elő.

A kutatók ezért a beruházások megkezdése előtt részletes terepi felméréseket végeznek. Vizsgálják a madarak fészkelőhelyeit, a vonulási útvonalakat, a denevérek aktivitását, valamint azokat a környezeti tényezőket, amelyek vonzhatják az állatokat. A cél az, hogy a turbinák a lehető legkisebb kockázatot jelentő helyszínekre kerüljenek.

A radarok és a hőkamerák is segíthetnek

Az elmúlt években számos új technológia jelent meg a természetvédelmi monitoring területén.

A kutatók ma már radarokat, hőkamerákat, akusztikus érzékelőket és mesterséges intelligenciával támogatott megfigyelőrendszereket is alkalmaznak. Ezek az eszközök képesek valós időben nyomon követni a madarak és a denevérek mozgását. Egyes rendszerek még azt is meg tudják becsülni, hogy egy adott állat milyen valószínűséggel kerülhet veszélybe.

A fejlesztések között szerepel a ThermalTracker nevű rendszer is, amely eredetileg katonai hőkamerás technológiából fejlődött ki. A rendszer infravörös érzékelőkkel figyeli az állatok mozgását, és segít meghatározni, hogy egy terület alkalmas-e szélerőművek telepítésére.

A turbinák leállítása is megmentheti az állatokat

Az egyik leghatékonyabb módszer az úgynevezett intelligens korlátozás.

Ennek során a turbinákat ideiglenesen leállítják, amikor a madarak vagy a denevérek jelenléte fokozott kockázatot jelent. A denevérek esetében például a késő nyári és kora őszi időszak számít különösen veszélyesnek, mert ekkor zajlik a vonulásuk és a párzási időszakuk.

A modern rendszerek már nem egyszerű időzítőket használnak. A döntéseket a szélsebesség, a hőmérséklet, az évszak és a valós idejű megfigyelések alapján hozzák meg. Ez lehetővé teszi, hogy a turbinák csak akkor álljanak le, amikor valóban szükséges.

Hangokkal és fényekkel is távol tarthatók a denevérek

A kutatók ultrahangos riasztórendszereket is tesztelnek.

Ezek az eszközök olyan hanghullámokat bocsátanak ki, amelyek megzavarják a denevérek tájékozódását. A módszer lényege nem az állatok elriasztása, hanem annak elérése, hogy biztonságos távolságban maradjanak a forgó lapátoktól. Egyes kutatócsoportok ultraibolya fények alkalmazásával is kísérleteznek.