Tíz lépés az élhetőbb jövő felé: A Magyar Klímatudomány szakértőinek üzenete

A magyar klímatudomány szakemberei – köztük meteorológusok, ökológusok, jogászok és energetikai szakértők – az elmúlt évek tapasztalatai és kutatásai alapján közös üzenetet fogalmaztak meg a társadalom számára. A „Klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért” című dokumentum rávilágít az éghajlatváltozás jelenlegi helyzetére és a sürgető feladatokra, amelyeket mind helyi, mind globális szinten szükséges megoldani.

1. Szembe kell néznünk a problémákkal

Az emberi civilizáció alapja a Föld bioszférájának stabil működése. Jelenleg azonban az éghajlati rendszer egyensúlya megbomlott, amit elsősorban az emberi tevékenység okoz. Az üvegházhatású gázok kibocsátása, az erőforrások kimerítése és a természetes élőhelyek pusztulása komoly fenyegetést jelent a jövő generációk számára.

2. Az éghajlatváltozás negatív hatásai már most érzékelhetők és tovább súlyosbodnak

A szakértők becslése szerint 2050-re az emberiség egyharmada élhetetlen területeken élhet. A hőhullámok, villámárvizek, földcsuszamlások, új járványok és szárazságok mind olyan problémák, amelyekkel már ma is szembesülünk, és amelyek a jövőben csak súlyosabbá válhatnak.

3. Alkalmazkodás és kibocsátás-csökkentés egyszerre szükséges

Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése érdekében nem elegendő kizárólag az alkalmazkodásra koncentrálni, hanem azonnali és érdemi kibocsátás-csökkentési intézkedésekre is szükség van. Az üvegházhatású gázok koncentrációja ugyanis hosszú távon is megmarad a légkörben, így minél korábban kezdünk el cselekedni, annál nagyobb hatást érhetünk el.

4. A legtöbbet a legtehetősebbek tehetik

Az éghajlatváltozás hatásai leginkább a kiszolgáltatott csoportokat érintik, de a tehetősebb rétegek jelentik a legnagyobb környezeti terhelést. Ezért az érdemi változás eléréséhez az ő aktív közreműködésükre van szükség. A tehetősebb rétegek példamutatása, energiafelhasználásuk és fogyasztásuk csökkentése elengedhetetlen a fenntarthatósági célok megvalósításához.

5. A különböző cselekvéseknek egymást erősíteniük kell

Az éghajlatváltozás kezelése nem történhet újabb környezeti problémák előidézésével. Az emberiségnek olyan megoldásokat kell keresnie, amelyek a klímaválság kezelését más környezeti területeken is támogatják, így csökkentve az ökológiai lábnyomot.

6. Természeti stabilitás nélkül nincs jövőnk

Az éghajlati rendszer stabilizálásához elengedhetetlen a természetes ökoszisztémák megőrzése és helyreállítása. Az erdők, mocsarak és vízgyűjtő területek mind olyan kulcsfontosságú élőhelyek, amelyek az üvegházhatású gázok megkötésében is szerepet játszanak.

7. Értékeljük a környezeti erőforrásainkat!

Olyan szabályozásokra van szükség, amelyek a termelés és fogyasztás minden vonatkozását átláthatóvá teszik, számszerűsítik az energia- és anyagigényt, valamint a keletkező hulladék kezelésével kapcsolatos környezeti terhelést.

8. Jóllétet a jólét helyett

A gazdaság alapvető célja nem lehet a folyamatos növekedés, hanem egy olyan „jó élet” biztosítása, amely összhangban van a Föld megújulóképességével. Ehhez közös megegyezés szükséges a környezettel harmóniában élhető élet definíciójáról.

9. A kibocsátáscsökkentés lehetetlen szolidaritás nélkül

A klímaválság kezelése csak akkor lehet sikeres, ha társadalmi igazságosságon alapul. A fejlődés nem jelentheti a legkiszolgáltatottabb rétegek helyzetének további romlását, és a jövő generációk életfeltételeiért is felelősséggel tartozunk.

10. A közös cselekvés hajtóerővé változtathatja a klímaszorongást

A tehetetlenség érzését fel kell váltania az aktív cselekvésnek. Mindenkinek van módja tenni az élhetőbb jövőért, hiszen mindannyian számos társadalmi szerepben befolyásolhatjuk a környezetünket és a jövőt. A tudatosság és a pozitív példák követése a klímaszorongást cselekvéssé alakíthatja.

A klímatudósok üzenete egyértelmű: az éghajlatváltozásra adott válaszaink jelenlegi mértéke nem elegendő. A szakemberek arra ösztönöznek, hogy mind egyéni, mind társadalmi szinten lépjünk fel határozottabban, és tegyünk meg mindent a jövő generációiért.

A dokumentum szerzői a magyar klímatudomány és a kapcsolódó területek vezető szakemberei, akik különböző egyetemeken, kutatóintézetekben és szervezetekben dolgoznak. A dokumentum teljes tartalmát és a kutatók listáját ITT töltheted le