Tisztább levegő, jobb agyműködés: a gyermekek fejlődésére is hatással lehet a légszennyezés

A levegőszennyezés egészségügyi hatásairól szóló kutatások általában az asztmára, a légzőszervi betegségekre vagy a szív- és érrendszeri problémákra összpontosítanak. Egy friss tanulmány azonban arra utal, hogy a tisztább levegő nemcsak a tüdőre, hanem a gyermekek agyának fejlődésére is kedvező hatással lehet. A kutatók szerint azokban a városi környezetekben, ahol javult a levegő minősége, a gyermekek kognitív fejlődésében is mérhető előrelépés mutatkozott.

A fejlődő agy különösen érzékeny a levegőszennyezésre

A gyermekek szervezete sokkal érzékenyebben reagál a környezeti hatásokra, mint a felnőtteké. A finom részecskékből, a nitrogén-dioxidból és más szennyező anyagokból álló légszennyezés nemcsak a tüdőbe juthat be, hanem gyulladásos folyamatokat is elindíthat a szervezetben. A kutatások szerint ezek a folyamatok az idegrendszer fejlődésére is hatással lehetnek.

Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a magasabb légszennyezettség összefüggésbe hozható a figyelem romlásával, a tanulási nehézségekkel és a memória gyengébb teljesítményével. Különösen az élet első évei tűnnek kritikus időszaknak.

A tisztább levegő mérhető különbséget eredményezett

A mostani kutatás New York városának adatait elemezte. A kutatók azt vizsgálták, hogyan változtak a gyermekek kognitív fejlődésével kapcsolatos mutatók azokban az időszakokban, amikor a levegő minősége javult. Az eredmények szerint a csökkenő légszennyezettség és a jobb kognitív teljesítmény között egyértelmű kapcsolat mutatkozott.

A szakemberek szerint ez azért különösen fontos, mert a városi levegő minősége megfelelő környezetvédelmi intézkedésekkel viszonylag gyorsan javítható.

Nemcsak az agy, hanem a tüdő is profitál

A témával kapcsolatos más kutatások hasonló eredményeket mutattak. Londonban például az alacsony kibocsátású övezetek bevezetését követően javult a gyermekek tüdőfejlődése, és néhány év alatt a vizsgált gyerekek tüdőkapacitása elérte a kontrollcsoport szintjét.

Más vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a beltéri levegő tisztítása és a PM2,5-részecskék mennyiségének csökkentése javíthatja a gyermekek tanulmányi eredményeit és bizonyos kognitív funkcióit. Egy kísérletben a levegőtisztító berendezések használata jobb iskolai teljesítménnyel és fejlettebb végrehajtó funkciókkal járt együtt.

Magyarország számára is fontos üzenetet hordoz

Magyarországon a légszennyezés elsősorban a közlekedéshez, az iparhoz és a téli időszakban a lakossági fűtéshez kapcsolódik. A nagyvárosokban a nitrogén-dioxid, a szálló por és más légszennyező anyagok koncentrációja időnként még mindig meghaladja az egészségügyi ajánlásokat.

A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a levegőminőség javítását célzó intézkedések nemcsak a légzőszervi megbetegedések számát csökkenthetik, hanem a gyermekek tanulási képességeire és hosszú távú fejlődésére is hatással lehetnek. Ez különösen fontos lehet az iskolák, az óvodák és a sűrűn lakott városi területek környezetében.