Terjed a húsevő baktérium – A tengerhez mész, ne menj be nyílt sebbel

Az elmúlt héten az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) riasztó adatokat tett közzé: a nyár melegedésével egyidejűleg egyre többször bukkannak fel a Vibrio baktériumok a tengereinkben, különösen a brakkvízű területeken, így a Balti- és az Északi-tenger partjainál, valamint lagúnákban és folyótorkolatokban is.

A Vibrio baktériumok természetes élőhelyei azok a part menti területek, ahol az édes- és sósvíz találkozásából brakkvíz jön létre. A klímaváltozás következtében ezek a zónák egyre gyakoribbá válnak, mivel a felmelegedő tengervíz és a csökkenő sótartalom – különösen olyan térségekben, mint a Balti-tenger – ideális környezetet biztosít a baktériumok elszaporodásához.

Mi okozza a probléma előretörését?

A tengerparti vizek hőmérsékletének emelkedése, a sótartalom pedig csökkenése ideális környezetet teremt a Vibrio baktériumok szaporodásának. A klímaváltozás szezonról szezonra szélesebb területen teszi lehetővé a „húsevő baktérium” sorozatos megjelenését, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent.

Miért hívják „húsevőnek”?

A Vibrio egyik altípusát — ha nyílt sebbe kerül — rohamtempóban oszlopossá váló lágyszöveti fertőzést okozhat, amely vérmérgezéshez és gyors szövetelhaláshoz vezethet. Előrehaladott esetek akár amputációt is szükségessé tehetnek.

Fertőzési utak

• Étel útján: Főként nyers, nem kellően hőkezelt tengeri herkentyűk, különösen osztriga fogyasztásával.

• Sebeken keresztül: Bármilyen nyílt seb, vágás érintkezése só- vagy brakkvízzel.

• Fürdőzés: Nyílt sebeket fedetlenül hagyva.

Tünetek

Emésztőrendszeri panaszok (hasmenés, hasi fájdalom, hányás, láz), fülgyulladás, duzzanat és bőrpír jelentkezhet, súlyos esetben vérmérgezés (szeptikémia) vagy nekrózis alakulhat ki Sokszínű vidék.

A fertőzések növekvő száma

Az északi régiókban — például a Balti-tenger partvidékein — az esetek száma emelkedett. 2018-ban például 445 fertőzést regisztráltak, ami több mint háromszorosa a 2014–2017 közötti átlagos évi 126 esetnek.

Hogyan védekezhetünk?

1. Kerüljük a nyers tengeri cuccokat, főként osztrigát, hacsak nem biztos a megfelelő hőkezelésük.

2. Ne menjünk vízbe nyílt sebbel, friss tetoválással vagy piercinggel.

3. Fürdés után alaposan mossuk le sebek környékét tiszta vízzel.

4. Használjunk vízhatlan sebtapaszt fürdés előtt.

Ha fertőzésre gyanakszunk:

• Láz, bőrpír, dagadás, vagy hasi/fülpanaszok tengerparti fürdés vagy tengeri étel után — azonnal forduljunk orvoshoz.

Mi a helyzet Magyarországon?

Bár hazánk tengere nem érintett, a klímaváltozás szinte mindenütt hőmérsékleti rekordokat dönt. Hazai tavainkban is előfordulhatnak nem természetes – akár hasonló, sós-vízi baktériumokat kedvelő – kórokozók, különösen tartós hőhullámok idején. Érdemes Beach-naplózni: mikor milyen a víz hőmérséklete és sótartalma, és milyen fertőzések merülnek fel.

A klímaváltozás nem csak extrém meleggel vagy szélsőséges időjárással „kedveskedik” – felelősségünk felismerni, hogy újfajta egészségügyi kockázatok is érkeznek. A Vibrio terjedése rávilágít arra, hogy a természet dinamikusan reagál a változó környezetre. Mit okulhatunk belőle?

• Alapos tájékozódás: Országoknak kötelesség lenne rendszeresen tájékoztatni a strandolókat a fertőzésveszélyes időszakokról.

• Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése: Olyan diagnosztikai és kezelési protokollok kellenek, amelyek képesek gyorsan reagálni a ritkán előforduló, de súlyos esetekre.

• Tudatosságunk növelése: Az egyszerű higiéniás szabályok – mint a tiszta sebkezelés, a hőkezelt étel és a tudatos fürdőkultúra – akár megmenthetik az életünket.

A „húsevő” Vibrio baktériumok megjelenése intő jel a holnap felé. Életszokásaink – a fürdés, az étkezés, az utazás – új veszélyekkel párosulhatnak, ha nem alkalmazkodunk időben. Figyeljünk a figyelmeztetésekre, és legyünk aktív részesei saját biztonságunknak.

Fotó: Canva