Tényleg jobb a környezetnek a vegán étrend?

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott a vita arról, hogy a vegán étrend jobb-e a környezet számára. Az éghajlatváltozással és a fenntartható élelmiszertermeléssel kapcsolatos aggodalmak erősödésével egyre fontosabbá válik annak megértése, hogy az étrendünkkel kapcsolatos döntéseink hogyan hatnak a bolygóra. Különböző forgatókönyveket elemeztek, hogy meghatározzák a növekvő világnépesség táplálásának leginkább fenntartható módjait, és az eredmények meglepő összetettséget mutatnak. Az alábbiak miatt a vegán étrend környezeti hatása valóban kevésbbé terheli a bolygót:

Üvegházhatású gázok kibocsátása

Az állattenyésztés jelentős üvegházhatású gázok kibocsátásáért felelős, beleértve a metánt, szén-dioxidot és dinitrogén-oxidot. A növényi alapú étrendek, mint a vegán étrend, sokkal kisebb mértékben járulnak hozzá ezekhez a kibocsátásokhoz, így csökkentve a globális felmelegedéshez való hozzájárulást.

Földhasználat és erdőirtás

Az állattenyésztés hatalmas területet igényel, mind a legeltetéshez, mind az állatok takarmányozásához szükséges növények termesztéséhez. Ezzel szemben a növényi alapú élelmiszerek termelése kevesebb földterületet igényel, és csökkenti az erdőirtás szükségességét.

Vízhasználat

Az állattenyésztés rendkívül vízigényes, különösen a marhahús és tejtermékek előállítása. A növényi alapú élelmiszerek termelése sokkal kevesebb vizet igényel, így a vegán étrend követése hozzájárulhat a vízkészletek megőrzéséhez.

Biodiverzitás megőrzése

Az intenzív állattenyésztés számos faj élőhelyének elvesztéséhez és a biodiverzitás csökkenéséhez vezet. A vegán étrend elősegíti a természetes élőhelyek megőrzését és a biodiverzitás védelmét.

Azonban a vegán étrend kevesebb embert tud táplálni!

Az „Európai Állattenyésztés Hangja” nevű csoport, amely az állattenyésztés élelmiszerláncában dolgozó hasonló gondolkodású uniós partnerekből áll, új kommunikációs anyagában arról tájékoztat, hogy a vegán és a vegyes étrend milyen hatással van a környezetre, az emberi eltartóképességre és az egyes étrendek fenntarthatóságára.

A vegán étrendhez több földterület szükséges, mint a vegyes étrendhez, ezért kevesebb embert lehet vele ellátni. Az állati termékek nélküli étrend nem biztos, hogy fenntartható, mert az állatok trágyája nélkül több vegyi műtrágyára lenne szükség, ami tovább terhelné a környezetet.

Az ipari műtrágyázás forgatókönyve

Az ipari trágyázás forgatókönyvében, ahol szintetikus műtrágyákat használnak a mezőgazdasági termelékenység maximalizálása érdekében, egy körülbelül 15% állati fehérjét tartalmazó étrend akár 20 milliárd embert is képes lenne táplálni. Ez az adat éles ellentétben áll a mai globális átlagtáplálkozással, amely körülbelül 35% állati fehérjét tartalmaz. A jómódú társadalmakban ez az arány akár 55%-ra is emelkedhet. Vagyis nem lenne elég a táplálék fehérje tartalma a kielégítő táplálkozáshoz.

A 15%-os állati fehérje arány mögött az áll, hogy egyensúlyt teremt a magas mezőgazdasági hozamok és a hatékony földhasználat között. Az állati fehérje előállítása erőforrás-igényesebb, mint a növényi eredetű fehérjéké, de a mérsékelt fogyasztás még mindig belefér a fenntartható élelmiszertermelés határaiba. Ez az étrendmodell az emberi táplálkozás és a környezeti fenntarthatóság optimalizálására törekszik.

Az ökológiai forgatókönyv

Az ökológiai gazdálkodási modellre való áttérés, amely a biogazdálkodásra és az alacsonyabb vegyszerbevitelre összpontosít, megváltoztatja az egyenletet. Itt a maximálisan fenntartható táplálkozási modell körülbelül 20% állati fehérjét tartalmaz, és 13,90 milliárd embert képes eltartani. Ez a megközelítés a talaj egészségét, a biológiai sokféleséget és a csökkentett vegyszerhasználatot helyezi előtérbe, jobban igazodva a természetes ökoszisztémákhoz.

A növénytermesztés nitrogénfelhasználásának hatékonysága azonban csökken ebben a forgatókönyvben, ami alacsonyabb hozamokat eredményez. Ennek eredményeként az emberi táplálkozás megfelelő fenntartásához az állati fehérje minimális aránya az étrendben 35%-ra emelkedik. Ilyen feltételek mellett a globális élelmiszerellátás csak 7,4 milliárd embert tudna ellátni, ami jelentős csökkenést jelent az ipari forgatókönyvhöz képest.

A vegán étrend forgatókönyve

Ha egy tisztán vegán étrendet veszünk figyelembe, amely nélkülöz minden állati fehérjét, akkor a globális élelmiszerrendszer elméletileg 17,4 milliárd embert tudna eltartani ipari trágyázási feltételek mellett. Ez 11%-os csökkenés a vegyes étrendre vonatkozó 20 milliárdos számhoz képest, de még mindig jelentősen magasabb, mint a világ jelenlegi népessége. Az ökológiai forgatókönyv szerint azonban a fenntartható módon táplálható emberek száma drámaian lecsökken, 6,6 milliárdra, ami a legalacsonyabb érték az összes vizsgált modell közül.

Ez az éles ellentét rávilágít a különböző mezőgazdasági és táplálkozási döntésekkel járó kompromisszumokra. A vegán étrend környezeti hatása valóban kedvezőbb és bár potenciálisan csökkenti az állattenyésztéshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást, nem mindig felel meg a lehető legnagyobb globális élelmezési kapacitásnak az ökológiai gazdálkodási gyakorlatok mellett.

A növekvő világnépesség élelmezésének összetettsége olyan árnyalt megoldásokat igényel, amelyek egyensúlyt teremtenek a táplálkozás, a mezőgazdasági hatékonyság és a környezetvédelem között. Bár a vegán étrendnek megvannak az előnyei, nem biztos, hogy ez a fenntartható élelmiszertermelés csodaszere. Végső soron az állati fehérjefogyasztás csökkentését, a mezőgazdasági gyakorlatok optimalizálását és a biogazdálkodás támogatását magában foglaló változatos megközelítés vezethetne a legfenntarthatóbb útra.