arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube

Nyár végén a kertek, parkok és rétek még tele lehetnek virágokkal. Első pillantásra ezért úgy tűnhet, hogy ez az év egyik legkedvezőbb időszaka a méhek számára. Egy új brit kutatás azonban egészen más képet mutat: augusztusban a mézelő méheknek rendkívül sok energiájukba kerülhet elegendő nektárt találniuk.

A Sussexi Egyetem kutatói egy teljes táplálkozási szezonon keresztül, áprilistól októberig követték a méhek nektárgyűjtését Brightonban és Edinburgh-ban. Nem egyszerűen azt vizsgálták, hány virág áll rendelkezésre, hanem azt is, mennyi energiát nyernek belőlük a méhek ahhoz képest, amennyit a táplálék megszerzésére fordítanak.

Az eredmény meglepő volt: a vizsgált időszak legnehezebb része a nyár második fele, különösen augusztus volt.

Tavasszal sokkal jobban megérte virágról virágra repülni

A kutatók az úgynevezett energetikai hatékonyságot vizsgálták. Ennek lényege, hogy összevetették a nektárból megszerzett energiát azzal, amennyit a méh repülés és táplálékkeresés közben felhasznált.

Áprilisban és májusban az átlagos energetikai hatékonyság 6,7 volt, júniusban pedig még 5,9. Júliusra azonban 2,2-re zuhant, augusztusban pedig már mindössze 0,5-öt mértek. Szeptemberben ismét jelentősen, 8,1-re emelkedett.

Ez azt jelenti, hogy augusztusban a megfigyelt méhek átlagosan különösen rossz energetikai üzletet kötöttek: a nektárból származó energianyereség alacsony volt a táplálékkeresés költségéhez képest.

A kutatók modellje szerint Edinburgh-ban augusztus 15. környékére, Brightonban pedig körülbelül tíz nappal későbbre esett a szezon mélypontja.

Nem a virágok száma az egyetlen fontos tényező

A kutatás egyik legérdekesebb tanulsága, hogy egy virágzó táj önmagában még nem feltétlenül jelent bőséges táplálékot.

A tudósok 19 növényfaj nektárját vizsgálták. Áprilisban egy átlagos vizsgált virág körülbelül 1,3 joule energiát kínált a méheknek, augusztusban viszont mindössze 0,1 joule-t.

Jelentős különbségek mutatkoztak az egyes növények között is. A repce például rendkívül értékes tavaszi nektárforrásnak bizonyult, míg több nyár végén virágzó növény jóval kevesebb energiát biztosított.

A méhek szempontjából tehát nemcsak az számít, hogy hány virág van körülöttük, hanem az is, hogy azok mennyi és milyen cukortartalmú nektárt kínálnak.

Augusztusban óriási a verseny

A probléma másik része a verseny.

Nagy-Britanniában a beporzó fajok 62 százalékának legaktívabb repülési időszaka júliusra és augusztusra esik. Ekkorra a mézelőméh- és poszméhkolóniák is nagy létszámúak, vagyis rengeteg rovar próbál hozzáférni ugyanazokhoz a táplálékforrásokhoz.

Tavasszal ezzel szemben számos rovarbeporzású fa egyszerre virágzik, miközben jóval kevesebb beporzó éri el éves aktivitásának csúcsát.

Egyszerűbben fogalmazva: nyár végén sok az „éhes száj”, miközben a virágokban található nektár mennyisége nem feltétlenül tart lépést a kereslettel.

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!