Száz év után végre anya lett- Történelmet írt egy galápagosi teknős

Egy kivételes eseménynek adott otthont a Philadelphiai Állatkert: egy közel 100 éves nyugati Santa Cruz Galápagos óriásteknős először lett anya. A „Mama” névre keresztelt nőstény több mint 90 éve él az állatkertben – és most először vált anyává.

Ez nem csupán egy különleges állatkerti pillanat: Mama ezzel a teljesítménnyel fajának legidősebb elsőszülő nőstényévé vált, és ezzel új reményt adott a kritikusan veszélyeztetett nyugati Santa Cruz Galápagos teknősök (Chelonoidis niger porteri) túlélésének.

Több mint egy évszázados történet egy tojásban folytatódik

A Philadelphiai Állatkert szakemberei 2024 novemberében 16 tojást helyeztek inkubátorba, miután Mama párzott Abrazzóval, egy hozzá hasonlóan közel százéves hímmel. A gondosan szabályozott keltetési hőmérsékletnek köszönhetően az első kis teknősök sikeresen kikeltek – egyelőre mind nőstények. A tojások felét hím, másik felét nőstény keltetési hőmérsékleten próbálták életre hívni, így további kicsik érkezése is várható.

Ez az esemény nem csupán örömteli, hanem történelmi jelentőségű is: a Philadelphiai Állatkert 150 éves fennállása alatt először sikerült itt galápagosi teknősöket keltetni.

A túlélés határán: miért ilyen fontos ez a szaporulat?

A nyugati Santa Cruz Galápagos teknősök a Föld egyik legnagyobb testű teknősfajához tartoznak – a hímek akár 1,8 méteresre is megnőhetnek, súlyuk pedig elérheti a 260 kilogrammot. Sajnos számuk drámaian csökkent: a vadonban a hajósok húséhsége, az élőhelyek feldarabolása és az invazív fajok (mint a kecskék, patkányok és macskák) pusztító jelenléte a kihalás szélére sodorta őket.

Mára az amerikai állatkertekben csupán 44 egyed él ebből az alfajból – a frissen kelt kis teknősök tehát nemcsak örömöt hoztak, hanem új genetikai vonalat is, amely kulcsfontosságú lehet a faj megőrzésében.

Az anyai örömök nem korhoz kötöttek – a teknősöknél legalábbis biztosan nem

A teknősök különleges biológiája lehetővé teszi, hogy idős korukig szaporodjanak. Az, hogy Mama 100 évesen lett anya, nem csak lenyűgöző, hanem tudományos szempontból is értékes: hozzájárul annak megértéséhez, hogyan tudjuk hosszú életű fajainkat fogságban is eredményesen szaporítani.

Jo-Elle Mogerman, a Philadelphia Zoo elnök-vezérigazgatója így fogalmazott:

„Ez mérföldkő nemcsak az állatkert, hanem a teljes faj szempontjából is. Mama 1932-ben érkezett hozzánk, és valószínűleg több generáció látogatói csodálták meg őt. Most végre az ő öröksége is tovább él.”

Mi következik ezután?

A tenyésztési program célja, hogy új egyedeket neveljenek, és megerősítsék a fogságban élő állomány genetikai sokféleségét, valamint hosszú távon hozzájáruljanak a vadon élő populációk megmentéséhez is.

Ashley Ortega, a fogságban tartott galápagosi teknősök túlélési programjának koordinátora így értékelte a hírt:

„Ez az áttörés példát mutat arra, hogy a türelem, gondoskodás és szakértelem hogyan hozhat igazi csodákat – még akkor is, ha az lehetetlennek tűnik.”

Tudtad? A valaha élt legidősebb ismert galápagosi teknős 171 évet élt meg – így Mama akár még sokáig velünk lehet, és talán újabb kicsiknek is életet adhat!