Sorra dőltek a klímarekordok 2025-ben, új csúcson az óceánok és a tengerszint

A Föld éghajlati rendszerének több fontos mutatója egyszerre döntött rekordot 2025-ben. Rekordszintre emelkedett a légkör üvegházhatásúgáz-koncentrációja, soha nem mértek ennyi hőt az óceánokban, és a globális tengerszint is új csúcsot ért el.

A 36. éves State of the Climate jelentés alapján 2025 a mérések kezdete óta a második vagy harmadik legmelegebb év volt, attól függően, melyik globális adatsort használják. Különösen figyelemre méltó, hogy mindez egy erős El Niño nélkül történt, amely átmenetileg tovább emelhette volna a globális átlaghőmérsékletet.

Az eredmények azt mutatják, hogy már nem egy-egy elszigetelt rekordról van szó: a légkör, az óceánok, a jégtakarók és a tengerszint változásai egyszerre jelzik a Föld éghajlati rendszerének hosszú távú átalakulását.

Rekordszintre emelkedett a szén-dioxid koncentrációja

A jelentés szerint 2025-ben mindhárom legfontosabb hosszú életű üvegházhatású gáz koncentrációja új rekordot ért el.

A globális átlagos szén-dioxid-koncentráció 425,6 ppm-re emelkedett. Ez körülbelül 53 százalékkal magasabb az iparosodás előtti szintnél.

A fosszilis energiahordozók felhasználásából származó kibocsátás sem indult tartós csökkenésnek. A jelentés becslése szerint 2025-ben 10,3 petagramm szén került a légkörbe fosszilis forrásokból, ami több mint háromszorosa az 1960-as évek kibocsátási szintjének.

A szén-dioxid különösen fontos, mert hosszú ideig a légkörben marad. Emiatt nem pusztán az adott év kibocsátása számít, hanem az évtizedek alatt felhalmozódó teljes mennyiség.

2025 ismét a valaha mért legmelegebb évek közé került

A globális szárazföldi és óceáni felszíni hőmérséklet alapján 2025 a mérések kezdete óta a három legmelegebb év egyikének bizonyult.

A különböző tudományos adatsorok kissé eltérően rangsorolják az évet, de a hosszú távú tendencia egyértelmű: 2015 és 2025 között található a valaha mért 11 legmelegebb év.

A Copernicus ERA5 adatsora szerint 2025 globális átlaghőmérséklete 1,47 Celsius-fokkal haladta meg az 1850–1900 közötti, iparosodás előtti referenciaértéket.

Ráadásul 2023, 2024 és 2025 globális átlaghőmérséklete együtt először került 1,5 Celsius-fokkal az iparosodás előtti szint fölé egy hároméves időszakban.

Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a párizsi klímaegyezmény hosszú távú 1,5 fokos küszöbét hivatalosan átléptük, mivel azt több évtizedes átlag alapján értékelik. A tendencia azonban azt mutatja, milyen közel került a bolygó ehhez a határhoz.

Az óceánokban is rekordmennyiségű hő halmozódott fel

A globális felmelegedés jelentős része valójában nem a levegőben, hanem az óceánokban jelentkezik. Az elmúlt fél évszázadban az üvegházhatás erősödése miatt keletkező többletenergia közel 90 százalékát az óceánok nyelték el.

2025-ben a felső 2000 méteres vízrétegben tárolt hő mennyisége újabb rekordot ért el.

Az óceánok felszíne is rendkívül meleg maradt. A globális tengerfelszíni hőmérséklet a 172 éves adatsor harmadik legmagasabb értékét érte el, miközben a világtengerek felszínének mintegy 87 százalékán legalább egyszer tengeri hőhullám alakult ki.

Ez komoly következményekkel járhat a tengeri ökoszisztémákra. A tartósan magas vízhőmérséklet például fokozhatja a korallfehéredést, megváltoztathatja egyes halfajok elterjedését és felboríthatja a tengeri táplálékhálózatokat.