Sokkoló felfedezés a tehén gyomrában: megtalálhatták a metán egyik fő forrását

A tudósok egy teljesen új célpontot fedeztek fel a tehenek metánkibocsátásának csökkentésére. A kutatás szerint bizonyos, a tehén bendőjében élő mikrobák egy eddig ismeretlen sejtszerkezettel segítik elő a metántermelést. A felfedezés jelentős áttörést hozhat az állattenyésztés klímavédelmi átalakításában.

A tehenek metánja komoly klímaprobléma

A szarvasmarhák emésztése során nagy mennyiségű metán kerül a légkörbe. Ez főként böfögés formájában távozik az állatokból. Bár sokan a szén-dioxidot tartják a legnagyobb veszélynek, a metán rövidebb idő alatt sokkal erősebben melegíti a bolygót.

Ezért a mezőgazdasági kibocsátások csökkentése kulcsfontosságú lehet a klímaváltozás lassításában.

Egy rejtett sejtszerkezetet találtak

A kutatók a tehén bendőjében élő egysejtű mikroorganizmusokat vizsgálták. Ezek a csillós mikrobák együtt élnek olyan archaea fajokkal, amelyek metánt termelnek.

A tudományos áttörést egy új sejtszerkezet, az úgynevezett „hydrogenobody” felfedezése jelentette. Ez a különleges organellum hidrogént állít elő a mikrobákban, amelyet a metántermelő archaea felhasznál a gáz előállításához.

A kutatók szerint ez azért fontos, mert most először sikerült pontosabban meghatározni, mely folyamatok támogatják közvetlenül a metánképződést.

Nem kell elpusztítani az egész bélrendszeri rendszert

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a bendő mikroorganizmusai nélkül a tehenek nem tudnák megemészteni a füvet és más rostos növényeket. Ezért nem megoldás az összes mikroba elpusztítása.

Az új felfedezés viszont lehetővé teheti, hogy a kutatók célzottan csak azokat a folyamatokat gyengítsék, amelyek a metántermelést támogatják.

Ez jelentősen csökkenthetné a kibocsátást anélkül, hogy az állatok egészségét vagy a mezőgazdasági termelést veszélyeztetné.

Már korábban is próbálták csökkenteni a metánt

Az elmúlt években több módszerrel is kísérleteztek. A vörös algából származó bromoform például képes akár 80–98 százalékkal mérsékelni a metántermelést, de az anyag rákkeltő lehet, ezért nem biztonságos az állatok számára.

Más kutatások mesterséges intelligenciát és génmódosított mikrobákat is vizsgálnak, hogy tartós és biztonságos megoldást találjanak.

Az új sejtszerkezet felfedezése azonban sokkal pontosabb célpontot adhat a jövő technológiái számára.

A mezőgazdaság jövője is múlhat rajta

A világ népessége folyamatosan növekszik, ezért az állattenyésztés szerepe még hosszú ideig meghatározó marad. A tudósok szerint ezért olyan megoldásokra van szükség, amelyek egyszerre védik a környezetet és biztosítják az élelmiszertermelést.

A mostani kutatás azt mutatja, hogy a válasz akár egy mikroszkopikus sejtszerkezetben is rejtőzhet. Ha sikerül biztonságosan befolyásolni ezt a folyamatot, az jelentős lépést jelenthet a mezőgazdaság klímabarát átalakítása felé.