Soha nem látott ütemben változik a Föld édesvízkörforgása

A legtöbb ember számára a vízkörforgás egyszerű természeti folyamatnak tűnik: a víz elpárolog, felhővé alakul, majd csapadék formájában visszajut a felszínre. Valójában azonban ez a rendszer szabályozza a bolygó éghajlatát, az élelmiszer-termelést és a természetes ökoszisztémák működését is.

Egy friss kutatás szerint a Föld édesvízkörforgása olyan gyors ütemben változik, amire a modern megfigyelések kezdete óta nem volt példa. A tudósok arra jutottak, hogy a rendkívül száraz és rendkívül nedves időszakok előfordulása nagyjából kétszer olyan gyakori, mint az iparosodás előtti időszakban volt.

Megduplázódott a szélsőségesen száraz és nedves időszakok száma

A kutatást több európai kutatóintézet szakemberei végezték. A csapat 1901 és 2019 közötti adatokat elemzett mintegy 1300 vízgyűjtő területen világszerte.

A kutatók a folyók vízhozamát, a talajnedvességet és más hidrológiai mutatókat vizsgálták. Az eredmények szerint a vízkörforgás egyre gyakrabban tér el a korábban megszokott állapottól: a rendkívüli aszályok és árvizek előfordulása mára körülbelül kétszeresére nőtt.

A változások hátterében elsősorban az ember által okozott klímaváltozás áll, de jelentős szerepet játszik az erdőirtás, a folyószabályozás, az intenzív mezőgazdaság és a felszín alatti vízkészletek túlzott kitermelése is.

Nemcsak a folyók, hanem a talaj is változik

A vízkészletekről szóló viták általában a folyókra, tavakra és felszín alatti vizekre koncentrálnak. A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy legalább ilyen fontos a talajban tárolt nedvesség, az úgynevezett „zöld víz”.

Ez a talajnedvesség biztosítja a növények fejlődéséhez szükséges vizet, így közvetlenül befolyásolja a mezőgazdasági termelést és a természetes élőhelyek állapotát. A vizsgálatok szerint a zöld víz rendszere is jelentős átalakuláson megy keresztül, ami sok térségben növeli az aszályok kockázatát.

Egyre szárazabbak a száraz területek

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a világ számos régiójában a száraz területek gyorsabban száradnak, mint ahogy a csapadékosabb régiók nedvesednek.

Különösen a trópusi és szubtrópusi övezetekben figyelhető meg a szárazodás erősödése. Ezzel szemben az északi boreális övezetben a rendkívül nedves időszakok váltak gyakoribbá.

A kutatók szerint ez nem egyensúlyozza ki a rendszert, hanem újabb szélsőségeket hoz létre. Egy melegebb légkör több nedvességet képes tárolni, ami egyszerre fokozhatja a heves esőzések és a tartós száraz időszakok kialakulásának esélyét.

Magyarország számára is figyelmeztető jel

A Kárpát-medence különösen érzékeny a vízkörforgás átalakulására.

Az elmúlt években Magyarország több súlyos aszályt is átélt, miközben időnként rövid idő alatt rendkívül nagy mennyiségű csapadék hullott. A szakértők szerint a jövőben tovább nőhet az ilyen szélsőségek gyakorisága.

Ez komoly kihívást jelenthet a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és az erdők számára. Az Alföld több térségében már most is érzékelhető a talajnedvesség csökkenése, ami hosszabb távon a terméshozamokra is hatással lehet.