“Sártó” az Égei-tengeren – Áradás pusztít Görögország szigetein

Miközben a legtöbb égei-tengeri sziget már a húsvéti vendégek érkezésére készül, a festői tájak helyett most vízzel teli utcák, iszapos kikötők és elöntött otthonok uralják a képet. A Görögországot sújtó, az elmúlt két évtized leghevesebb esőzései nyomán kialakult viharok valóságos katasztrófát hoztak Parosra, Mykonosra, Krétára és más kedvelt szigetekre.

„Ez nem csak egy eső volt – ez tervezési katasztrófa”

Paros polgármestere, Costas Bizas szerint „minden segítségre szükség van”. Két óra alatt ömlött le annyi eső, mint máskor egy hónap alatt, és az esőzés mindent elsodort: autókat, motorokat, tengerparti éttermek bútorait. A Naoussa kikötő a helyiek szerint „sártóvá” vált, miközben a tenger és a szárazföld szó szerint összefolyt. Az utak, infrastruktúrák súlyosan megrongálódtak.

A mentőcsapatok apokaliptikus jelenetekről számoltak be: jégeső és földcsuszamlás zúdult Mykonos hófehér utcáira, Chaniában (Kréta) pedig kórházakat és bíróságokat is elöntött a víz. Több szigeten bezárták az iskolákat, miközben a lakosok csütörtökön is a sárban takarították az utcákat.

Az éghajlatváltozás már itt van

A meteorológusok szerint a heves esőzések gyakorisága és intenzitása az éghajlatváltozás számlájára írható. Görögország déli része különösen érzékeny a hirtelen jövő csapadékos viharokra, amelyek a tengerparti településeken pillanatok alatt káoszt okoznak.

A katasztrófa viszont nemcsak az időjárás, hanem az emberi beavatkozás következménye is.

Túlépítés és felelőtlen fejlesztések

A szigeteket a tömegturizmus nyomása alatt évek óta túlfejlesztik. Kriton Arsenis környezetvédő szerint:

„Az utóbbi években Parost annyira túltervezték, hogy az új építési engedélyek számában még Mykonost és Santorinit is megelőzte. Az egykor természetes vízvisszatartó kőteraszokat szállodák, villák, uszodák váltották fel.”

A természetes vízlefolyásokat beépítették vagy lebetonozták, így az eső nem tud beszivárogni a talajba – inkább egyre gyorsabban zúdul le a hegyoldalakról a tengerig, gyakran otthonokon és üzleteken keresztül.

„Ez nem egyszerűen egy természeti katasztrófa – ez a rossz tervezés és a fenntarthatatlan városfejlődés következménye” – hangsúlyozta Arsenis.

Húsvéti turizmus előtt rohamtempóban takarítanak

Mivel Görögországban a húsvét az év egyik legfontosabb ünnepe, a helyiek versenyt futnak az idővel. A legtöbb szigeten már csak napok vannak hátra, amíg megérkeznek az első turisták – a hatóságok pedig megpróbálnak úrrá lenni a károkon.

„Szégyen, hogy olyan kevés pénz jut a polgári védelemre” – nyilatkozta Mykonos korábbi polgármestere, Konstantinos Koukas. Szerinte hiba, hogy az állami forrásokat a szigetek állandó téli lakosságszáma alapján osztják el, miközben nyáron ezek a helyek ezerszeresére duzzadnak látogatókban.

Téli törpék, nyári óriások

Nikosz Szírigos, a közeli Szírosz sziget lakója így fogalmazott:

„A nyáron óriássá váló szigetek télen törpékké zsugorodnak. Az infrastruktúra nincs felkészülve semmi komolyabbra, nemhogy ilyen szélsőséges időjárásra.”

A megoldás nem csupán műszaki, hanem szemléletváltást is igényel. A szakértők szerint természetközeli megoldásokat kellene előtérbe helyezni – például esőkertek, vízáteresztő burkolatok, vagy régi kőfalak megőrzése révén. Ezek képesek lennének visszafogni és természetes módon elvezetni a hirtelen jött csapadékot.

A mostani áradások ébresztőt fújnak nemcsak Görögországnak, hanem minden tengerparti, turizmusra épülő térségnek. A természetnek van memóriája – és ha nem alkalmazkodunk, újra és újra emlékeztetni fog rá.

Forrás: The Guardian