Rovarok alakíthatják értékes takarmánnyá az állattartás trágyafeleslegét

Az állattartás egyik régi körforgása egyszerűnek tűnik: az állatok trágyát termelnek, a trágya visszakerül a földekre, tápanyagai pedig segítik a következő termést. A modern, koncentrált állattenyésztésben azonban ez az egyensúly sok helyen felborult. Bizonyos térségekben egyszerűen több trágya keletkezik, mint amennyit a környező termőföldek megfelelően fel tudnak használni.

Egy új nemzetközi kutatás szerint a probléma egy részére meglepő megoldást kínálhat egy rovar: a fekete katonalégy (Hermetia illucens) lárvája. A kutatók számításai alapján a felesleges állati trágya lárvákkal történő feldolgozásával annyi rovarfehérjét lehetne előállítani, amely a világ növényi eredetű állati takarmányának mintegy 8 százalékát helyettesíthetné.

Világszerte hatalmas mennyiségű trágya marad kihasználatlanul

A trágya értékes tápanyagforrás, hiszen többek között nitrogént tartalmaz. A probléma elsősorban az állattartó telepek és a növénytermesztő területek térbeli eloszlásából, illetve a növények tápanyagigényének időbeliségéből ered.

A kutatásban 166 ország állattenyésztési, mezőgazdasági és kereskedelmi adatait elemezték. A számítások szerint 2020-ban a hasznosítható mennyiség mezőgazdasági kijuttatása után világszerte mintegy 27 millió tonna trágyából származó nitrogén maradt feleslegben.

Ha túl sok tápanyag kerül egy adott térségbe, az már nem előny, hanem környezeti probléma. A tárolás és a nem megfelelő kezelés során ammónia és üvegházhatású gázok kerülhetnek a légkörbe, a nitrogén pedig a vizekbe is eljuthat.

A fekete katonalégy a hulladékból fehérjét készít

A fekete katonalégy lárvája számos szerves anyagot képes elfogyasztani és saját testtömegévé alakítani. A lárvák magas fehérje- és zsírtartalmuk miatt feldolgozva állati takarmány alapanyagául is szolgálhatnak.

A rendszer lényege, hogy a trágya egy része közvetlen kijuttatás helyett a rovarlárvák táplálékává válna. A kifejlődött lárvákat ezután fehérjében gazdag takarmány-alapanyaggá lehetne feldolgozni, míg a visszamaradó anyag megfelelő kezelés után szerves trágyaként hasznosítható.

Ezzel egyetlen folyamat két problémát kezelhetne: csökkenhetne a trágyafelesleg, miközben kevesebb növényt kellene kizárólag állati takarmány előállítása céljából megtermelni.

Több tízmillió hektár termőföld szabadulhatna fel

A kutatók modellje szerint a módszer globális alkalmazása évente mintegy 118 millió tonna hagyományos takarmánynövényt válthatna ki.

Ez hozzávetőleg 46 millió hektár mezőgazdasági területet jelent. Különösen fontos, hogy a kiváltott takarmányfehérje jelentős része szója és más olajos növény lenne. Ezek termesztése egyes exportáló térségekben az erdőirtással és más természetes élőhelyek mezőgazdasági területté alakításával is összefügg.

A rovarfehérje tehát nem feltétlenül azért érdekes, mert teljesen kiválthatná a jelenlegi takarmányozást. Már egy viszonylag kis részarány helyettesítése is jelentős földhasználati változást eredményezhetne.

A lég- és vízszennyezés is mérséklődhetne

A modell alapján a trágyafelesleg rovarokkal történő feldolgozása és a takarmánynövény-termesztés egy részének kiváltása együttesen 18 százalékkal mérsékelhetné a vizsgált nitrogénveszteséget.

Az ammóniakibocsátás 21 százalékkal, a vizekbe jutó nitrát mennyisége pedig 11 százalékkal csökkenhetne. A modell a trágyatároláshoz kapcsolódó metánkibocsátás 40 százalékos, a dinitrogén-oxid kibocsátásának pedig mintegy 50 százalékos csökkenését jelezte.

A lehetséges előnyök tehát jóval túlmutatnak a hulladékkezelésen. A rendszer egyszerre kapcsolná össze a tápanyag-gazdálkodást, a takarmánytermelést és a kibocsátások mérséklését.