Rekordokat döntögető nyár, áradások: Mit tartogat számunkra az idei tél?

Az idei év eddig példátlan időjárási szélsőségekkel lepte meg a világot. A nyár során tapasztalt hőhullámok nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is új rekordokat döntöttek, míg az őszi hónapok hirtelen érkező, heves esőzésekkel és áradásokkal zárták le a forró időszakot. A szeptemberben kialakuló ciklonok szinte egész Közép-Európát érintették, több évtizedes nagyságú áradásokat okozva a régióban.

A valaha volt legmelegebb nyár

Az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) jelentése alapján 2024 nyara lett a valaha mért legmelegebb a Föld északi féltekéjén. Az átlagos hőmérséklet 1,52 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi klímaátlagot, ami több mint riasztó jel a klímaváltozás hatásainak felgyorsulására.

A *Severe Weather Europe* elemzése szerint a rekordmelegért egy úgynevezett hőkupola jelenség felelős, amely Európa számos régiójában tartós hőhullámokat idézett elő. A hőkupola a légkör magas nyomású zónáit jelenti, ahol a süllyedő levegő a felszínhez közeledve felmelegszik, és hosszú időre “csapdába ejti” a hőt az adott területen. Ez okozta a Kelet-Európában és a mediterrán térségben kialakult extrém hőhullámokat, ahol nem volt ritka a 40 fok feletti nappali hőmérséklet sem.

A hőség nyomában: Áradások és katasztrófák

Ahogy a nyári hőség szeptemberre csapadékos időjárásba csapott át, újabb szélsőségeket tapasztalhattunk Közép-Európában. A felmelegedett tengerek – például az Adriai- és a Földközi-tenger – magas hőmérséklete intenzív párolgási folyamatokat indított el. A nedvességgel telített légtömegek, melyek a déli régiók felől érkeztek, a közép-európai ciklonokkal találkozva hatalmas esőzéseket hoztak. Az Alpok és a Kárpátok vonulatai akadályként állták útjukat, így a nedvesség eső formájában hullott le, óriási árvizeket okozva.

Egyes cseh és osztrák területeken több hónapnyi csapadék hullott le néhány nap leforgása alatt, amit a folyók és patakok nem tudtak kezelni, hatalmas árhullámokat indítva el. Az árvíz következtében Magyarországon is elérte a tetőzést a vízszint, Budapesten pedig a Duna rakpartjait is lezárták. Az ilyen rendkívüli időjárási események megértéséhez fontos kiemelni, hogy a klímaváltozás miatt ezek a szélsőségek egyre gyakoribbá és intenzívebbé válhatnak a jövőben.

Mit várhatunk az idei téltől?

Bár még csak néhány hete kezdődött meg az ősz, a meteorológusok már most megkezdték az idei télre vonatkozó előrejelzések kidolgozását. Friss elemzése szerint két fő éghajlati tényező lesz meghatározó az északi félteke időjárására: a gyengébb La Niña jelenség és a kialakuló sarki örvény.

La Niña az El Niño jelenség ellentéte: míg El Niño során a Csendes-óceán vizei a szokásosnál melegebbé válnak, addig La Niña idején a hőmérsékletek csökkennek. A jelenlegi mérések alapján egy gyenge vagy közepes erősségű La Niña van kialakulóban, amely befolyásolja az Atlanti-óceán légköri áramlatait és az Észak-Amerikában tapasztalható téli időjárást is.

A sarki örvény, amely a sztratoszférában alakul ki, a hideg levegőt „csapdába ejti” az Északi-sarkvidék közelében. Ha ez a hideg levegő a sarki örvény meggyengülésével kiszabadul, szélsőségesen hideg tél köszönthet be a mérsékelt övi területeken, például Észak-Amerikában és Európa egyes régióiban.

Európa téli előrejelzései

A Severe Weather Europe (SWE: egy időjárási hírekkel és előrejelzésekkel foglalkozó webolda) három fő időjárási modellt használt fel a téli előrejelzésekhez, melyek alapján Észak-Európa területein a szokásosnál enyhébb, Dél-Európában pedig a korábbiaknál csapadékosabb téli időszakra számítanak. Az előrejelzések szerint az átlagnál magasabb hőmérséklet Észak-Európában akár 2 Celsius-fokkal is meghaladhatja az ilyenkor megszokott értékeket.

A csapadék-előrejelzések alapján a mediterrán térségekben nagy mennyiségű csapadék várható, amely újabb áradásokhoz vezethet. A hegyvidéki régiókban – különösen az Alpokban és a Kárpátokban – viszont jelentősebb havazás is előfordulhat, ami pozitív hatással lehet a téli turizmusra.

Az idei év eddigi időjárási szélsőségei is rávilágítanak arra, hogy a klímaváltozás egyre nagyobb hatással van mindennapjainkra. A hosszabb hőhullámok, heves esőzések és szélsőséges téli időjárás már nem számítanak kivételnek, hanem inkább új normává válnak. Az előttünk álló téli időszak az előrejelzések szerint továbbra is változékony marad, és a klímamodellek szerint az átlagosnál enyhébb télre számíthatunk, azonban helyi szinten még így is kialakulhatnak váratlan, extrém időjárási események.