arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube

A tavalyi nyár jelentős és riasztó mérföldkő volt, mivel a Föld a történelem legmelegebb évszakát jegyezte fel. Az idei évben az új rekordhőmérséklet magasabb volt, átlagban, mint tavaly. A Kopernikusz európai éghajlati szolgálat adatai szerint az északi meteorológiai nyár átlaghőmérséklete- amely júniusból, júliusból és augusztusból áll – átlagosan 16,8 Celsius-fok (62,24 Fahrenheit-fok) hőmérsékletet mutatott. Ez 0,03 Celsius-fokkal (0,05 Fahrenheit-fokkal) meghaladja a korábbi, 2023-ban felállított rekordot, ami tovább fokozza az éghajlatváltozás kezelésének sürgősségét. Ez a hőmérséklet az északi félteke egész nyári időszakának átlagos hőmérsékletét jelzi, ami magában foglalja a nappali és éjszakai hőmérsékletek közötti ingadozást is.

Történelmi háttér és adatok

Míg a Kopernikusz feljegyzései 1940-ig nyúlnak vissza, addig más, az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból és Japánból származó éghajlati feljegyzések a 19. század közepéig tartalmaznak adatokat. Ezek a hosszabb adatsorok alátámasztják, hogy az elmúlt évtized volt a legmelegebb időszak a rendszeres hőmérsékletmérések kezdete óta. Egyes tudósok még azt is feltételezik, hogy a jelenlegi rekordhőmérséklet a legmagasabb az elmúlt mintegy 120 000 évben.

Rekordhőmérséklet

2024 augusztusa 2023 augusztusával holtversenyben a legmelegebb augusztus címéért küzdött, mindegyikük átlagosan 16,82 Celsius-fokot (62,27 Fahrenheit-fok) mért. Érdekes módon 2024 júliusa nem döntötte meg a 2023 júliusa által tartott rekordot, ugyanakkor 2024 júniusa jelentősen melegebb volt, mint 2023 júniusa, így az egész nyári szezon a valaha dokumentált legmelegebb volt.

A klímaválság egyre szorosabbra fonja szorítását

Stefan Rahmstorf, a Potsdami Klímakutató Intézet klímakutatója hangsúlyozta, hogy ezek a számok több mint puszta statisztika; jól szemléltetik, hogy az éghajlatváltozás egyre nagyobb nyomást gyakorol a globális ökoszisztémákra és az emberi társadalmakra. Az adatok azt is jelzik, hogy a globális harmatpontok – a levegő páratartalmának mérőszámai – idén nyáron valószínűleg rekordmagasságok közelében voltak, ami tovább fokozza a megemelkedett hőmérséklet okozta kellemetlenségeket és veszélyeket.

Az El Niño szerepe

Az idei rekordmeleg részben az El Niño hatásának köszönhető, amely egy természetes éghajlati minta, amely átmenetileg megemeli a globális hőmérsékletet. Lényeges azonban felismerni, hogy az emelkedő hőmérséklet elsődleges mozgatórugója továbbra is az ember által okozott éghajlatváltozás.

Mi vár ránk?

Egészen a közelmúltig egyes éghajlatkutatók bizonytalanok voltak abban, hogy 2024 – elsősorban a 2023 augusztusában tapasztalt rendkívüli hőség miatt – felül fogja-e múlni 2023-at, mint a valaha mért legmelegebb év. 2024 augusztusa pontosan zgyanolyan meleget hozott , mint 2023 augusztusa. Összességében azonben a 3 nyári hónap átlaga alapján 2024 nyara melegebb volt, mint 2023-é. Carlo Buontempo, a Kopernikusz igazgatója egyáltalán nem derűlátó.

“Ahhoz, hogy 2024 ne legyen a valaha mért legmelegebb év, nagyon jelentős tájhűlést kellene tapasztalnunk a hátralévő hónapokban, ami jelenleg nem tűnik valószínűnek” – jelentette ki Buontempo.

Ezek a kijózanító statisztikák aláhúzzák, hogy sürgősen szükség van erőteljes éghajlati fellépésre. A bolygó további felmelegedésével a természeti rendszerekre és az emberi életre gyakorolt hatás egyre súlyosabbá válik, ami azonnali és tartós erőfeszítéseket tesz szükségessé.

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!