Nem a klímaváltozás vagy az El Niño a teljes válasz! A 2023-as és 2024-es év extrém hőhullámaira sokan azonnal a klímaváltozást vagy az El Niño-jelenséget okolták. Azonban a tudósok számára is meglepő volt, hogy ezek a tényezők önmagukban nem magyarázzák meg a globális hőmérséklet drámai emelkedését. A hőmérséklet ugyanis 1,5 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet, ami újabb aggodalmakat vet fel a klímamodellek pontosságával kapcsolatban.
A hiányzó láncszem: eltűnő felhők
A megoldás kulcsa egy olyan tényező lehet, amelyet eddig alábecsültek: az alacsonyan fekvő felhőtakaró drasztikus csökkenése. Az új kutatások szerint ez a változás jelentősen befolyásolta a Föld energia-egyensúlyát. A felhők ugyanis segítenek a napsugárzás visszaverésében (ez a jelenség az albedó), és ha ezek eltűnnek, a bolygó több napenergiát nyel el – ami értelemszerűen gyorsabb felmelegedéshez vezet.
„Figyelemre méltó, hogy a felhőzet visszaszorulása főként az alacsony tengerszint feletti magasságokban történt” – jegyezte meg Helge Goessling, az Alfred Wegener Intézet kutatója.
Rekordalacsony albedó – rekordmeleg év
A műholdas adatok alapján 2023-ban a Föld albedója soha nem látott mélységbe zuhant. Ez önmagában további 0,2 °C-os felmelegedést okozhatott, vagyis jelentősen hozzájárult az év globális hőmérsékleti rekordjához. A felhőcsökkenés különösen az Atlanti-óceán térségében volt szembetűnő – épp ott, ahol a legszélsőségesebb hőmérsékleti anomáliák jelentkeztek.
Miért tűnnek el a felhők?
A kutatók szerint több tényező is szerepet játszhatott az alacsony felhőzet csökkenésében:
-
Aeroszolszennyezés visszaesése: A levegőben lévő szennyező részecskék csökkenése megnehezíti a felhőképződést.
-
Megváltozott felhődinamika: A globális felmelegedés miatt a felhők másként viselkednek, mint korábban.
-
Természetes éghajlati ingadozások: Az évtizedes skálájú klímaváltozások is befolyásolják a felhőzetet.
A visszacsatolási spirál veszélye
A legaggasztóbb kérdés azonban az, hogy a felhőcsökkenés visszacsatolási folyamat része-e. Ez azt jelentené, hogy a melegedés önmagát erősíti – kevesebb felhő, több napenergia, még melegebb éghajlat –, és ez tovább gyorsíthatja a felmelegedést, mint ahogy azt eddig gondoltuk.
„Ez a felismerés mélyreható hatással van arra, hogyan értelmezzük az éghajlatváltozás jövőbeli alakulását” – mondta Paulo Ceppi, az Imperial College London kutatója.
A jövő kulcsa: megérteni a felhőket
A kutatás nemcsak a 2023-as hőség váratlan mértékét magyarázza meg, hanem azt is, miért nem csökkent jelentősen a hőmérséklet 2024-ben, annak ellenére, hogy az El Niño hatása gyengült. Egyértelmű, hogy sürgősen meg kell értenünk a felhők dinamikáját, ha pontosan szeretnénk előre jelezni a klímaváltozás alakulását – és ha meg akarjuk előzni a legrosszabb forgatókönyveket.
Hozzászólás írása
Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!