Rejtett sarkvidéki szénraktár kerülhet be a klímamodellekbe

Az Északi-sarkvidék évtizedek óta a klímakutatás egyik legfontosabb területe. A tudósok tudják, hogy a permafroszt, vagyis az állandóan fagyott talaj hatalmas mennyiségű szenet tárol, amely a felmelegedés hatására a légkörbe kerülhet. Egy új nemzetközi kutatás azonban arra jutott, hogy a jelenlegi becslésekből egy jelentős szénraktár gyakorlatilag kimaradt: az északi folyótorkolatok világa. A felfedezés nemcsak az Északi-sark jövőjének megértését változtathatja meg, hanem a globális klíma-előrejelzések pontosságát is befolyásolhatja.

A klímamodellek vakfoltja lehetett

A kutatást az Alfred Wegener Intézet kutatói vezették, akik 17 sarkvidéki folyódeltából gyűjtöttek adatokat. Több mint 1600 talajmintát elemeztek, és a műholdas térképezés segítségével összesen 211 sarkvidéki deltára készítettek becslést. Az eredmény szerint ezek a területek mintegy 58 milliárd tonna szenet tárolnak fagyott állapotban.

Első pillantásra ez talán nem tűnik rendkívülinek, ám a részletek figyelemre méltók. A sarkvidéki delták a teljes permafrosztos terület alig egy százalékát fedik le, mégis a fagyott talajokban tárolt szén közel öt százalékát őrzik. Vagyis területarányosan az egyik legnagyobb szénraktárról van szó a Földön.

A kutatók szerint a folyótorkolatok azért maradtak ki a korábbi modellekből, mert rendkívül nehezen megközelíthetők. Sok esetben még alapvető geológiai mérések sem álltak rendelkezésre, ezért a tudományos közösség egyszerűen nem rendelkezett elegendő adattal ezekről a régiókról.

Nem csak szén, nitrogén is rejtőzik a fagyott talajban

A vizsgálat egy másik fontos eredménye, hogy a kutatók először készítettek átfogó becslést a deltákban tárolt nitrogén mennyiségéről is. Ez megközelítőleg 3,8 milliárd tonnát jelent. A nitrogén kulcsszerepet játszik azoknak a mikroorganizmusoknak a működésében, amelyek a szerves anyagok lebontásáért felelősek.

Amennyiben a permafroszt felolvad, nem csupán a szén szabadulhat fel. A nitrogén a lebontási folyamatokat is felgyorsíthatja, ami további szén-dioxid- és metánkibocsátást eredményezhet. Ez az úgynevezett pozitív visszacsatolás az egyik legnagyobb bizonytalansági tényező a klímamodellekben.

Az Északi-sark gyorsabban változik, mint a bolygó többi része

A sarkvidék jelenleg a globális átlagnál többször gyorsabban melegszik. Egyre több kutatás mutatja, hogy a permafroszt olvadása már most is átalakítja a térség szénkörforgását. Egy 2025-ben publikált nemzetközi elemzés szerint az Északi-sark számos területe már nem szénelnyelőként, hanem nettó kibocsátóként működik.

A mostani tanulmány arra figyelmeztet, hogy a folyódelták szerepét eddig alábecsülték. Ha ezek a területek a jövőben jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki, akkor a jelenlegi előrejelzések optimistább képet mutathatnak a valóságnál.

Mit jelenthet ez Európa és Magyarország számára?

Elsőre úgy tűnhet, hogy a szibériai vagy alaszkai folyótorkolatok problémája távol áll Közép-Európától. A klímarendszer azonban összefüggő egészet alkot. A sarkvidéki felmelegedés hatással lehet a légköri áramlásokra, a futóáramlások stabilitására és végső soron az európai időjárási mintázatokra is.

Az elmúlt években Magyarországon is egyre gyakrabban fordultak elő rendkívüli hőhullámok, aszályos időszakok és intenzív csapadékesemények. Bár ezek nem vezethetők vissza közvetlenül egyetlen sarkvidéki folyamatra, a tudósok szerint a permafrosztból felszabaduló többlet szén hosszú távon tovább erősítheti a globális felmelegedést, ami a Kárpát-medence éghajlatára is hatással lehet.