Rejtett óceáni áramlatok segíthetik a korallzátonyok túlélését

A korallzátonyok világszerte egyre súlyosabb veszélybe kerülnek a tengerek felmelegedése miatt. Az elmúlt években rekordméretű tengeri hőhullámok söpörtek végig az óceánokon, amelyek tömeges korallfehéredést és számos térségben jelentős pusztulást okoztak. A kutatók ugyanakkor most olyan természetes folyamatot azonosítottak, amely bizonyos zátonyok számára ideiglenes menedéket jelenthet.

Egy új nemzetközi kutatás szerint egyes korallzátonyokat a mélyebb vízrétegekből érkező, rejtett óceáni áramlatok hűtik. Ezek a természetes „hidegvíz-utánpótlások” mérsékelhetik a tengeri hőhullámok hatását, így növelhetik a korallok túlélési esélyeit. A jelenség azonban nem mindenhol működik, ezért önmagában nem jelent végleges megoldást a klímaváltozás okozta problémákra.

Nem minden zátony melegszik ugyanúgy

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a korallzátonyok hőterhelése nem kizárólag a felszíni vízhőmérséklettől függ.

Bizonyos partvidékeken a szél, az árapály és a tengerfenék sajátos domborzata olyan feláramlásokat idéz elő, amelyek hűvösebb vizet emelnek a felszín közelébe. Ezek az áramlatok akár több Celsius-fokkal is csökkenthetik a zátonyokat érő hőterhelést a legkritikusabb időszakokban. A kutatók szerint ez jelentősen mérsékelheti a korallfehéredés kockázatát.

Mi történik a korallokkal hőhullám idején?

A korallok szöveteiben mikroszkopikus algák élnek, amelyek fotoszintézisük révén energiával látják el gazdájukat. Amikor a víz hőmérséklete tartósan megemelkedik, ez az érzékeny kapcsolat felborul.

A korallok ilyenkor kilökik ezeket az algákat, elveszítik színüket, és kifehérednek. Ha a magas hőmérséklet hosszú ideig fennmarad, a korallok legyengülnek, majd el is pusztulhatnak. A tengeri hőhullámok ezért ma a korallzátonyokat fenyegető legnagyobb veszélyek közé tartoznak.

Természetes menedékek a felmelegedő óceánban

A kutatók szerint a hűvös víz feláramlása úgynevezett klímamenedékeket hozhat létre.

Ezeken a helyeken a korallok kevésbé vannak kitéve a szélsőséges hőmérsékletnek, ezért nagyobb eséllyel élhetik túl a tengeri hőhullámokat. Az ilyen zátonyok különösen értékesek lehetnek a természetvédelmi programok számára, hiszen a jövőben innen indulhat meg a károsodott területek természetes regenerációja.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezek a természetes hűtőhatások csak bizonyos meteorológiai és óceáni körülmények között működnek. Ha a hőhullám túl hosszú vagy túl intenzív, még ezek a zátonyok is súlyos károkat szenvedhetnek.

A korallzátonyok szerepe jóval túlmutat a tengereken

Bár a korallzátonyok az óceánok területének kevesebb mint egy százalékát borítják, a tengeri fajok mintegy egynegyedének biztosítanak élőhelyet.

Emellett több százmillió ember megélhetéséhez járulnak hozzá halászaton, turizmuson és a partvonalak természetes védelmén keresztül. A zátonyok pusztulása ezért nem csupán természetvédelmi, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is.

Magyarország számára is fontos üzenet

Bár Magyarországnak nincs tengeri partvidéke, a korallzátonyok állapota közvetve minket is érint.

Az óceánok egészsége meghatározza a globális szénkörforgást, a halállományok alakulását és számos éghajlati folyamatot. A korallzátonyok eltűnése a világ élelmiszer-ellátására, a nemzetközi turizmusra és a part menti országok gazdaságára is hatással lehet.

A kutatás ugyanakkor reményt is ad: a természet bizonyos helyeken saját „védelmi mechanizmusokat” alakított ki. Ezek feltérképezése segíthet abban, hogy a természetvédelmi erőforrásokat oda összpontosítsák, ahol a legnagyobb esély van a korallzátonyok hosszú távú fennmaradására.