„Peking víz alatt: hegyi áradások és katasztrófába forduló zivatarok”

Peking víz alatt: hegyi áradások és katasztrófába forduló zivatarok

Káosz van a világban. Miközben a világ egyik részén vízkrízis alakul ki, a másikon a lezúduló esővízz okozta áradásokban halnak meg emberek. Peking és környéke 2025. július 28-án extrém mértékű esőzéseknek és áradásoknak volt kitéve, amelyek legalább 30–38 halálos áldozatot követeltek, és több mint 80 000 embert kellett evakuálni. A legsúlyosabban érintett a Miyun kerület volt, ahol 28-an vesztették életüket, míg Yanqing térségében további halálesetek történtek. Hebei tartományban pedig jégesés és földcsuszamlás következtében legalább 4 halott, 8 eltűnt személy is volt.

A kár kézzelfogható: infrastruktúra összeomlás

A heves esőzések több mint 130 faluban szüntették meg az áramellátást, és több tucat útszakasz rongálódott meg. Tereptárgyakat, mobil hálózatokat rongált az árvíz. Peking szerte lezárták az iskolákat, építkezéseket állítottak le, és minden kültéri tevékenységet felfüggesztettek, amíg a vészhelyzet fennállt.

A klimatikus katalizátor: önkormányzati rendszerszükség és szélsőségek

Ebben a régióban az átlagos éves eső mennyiség kevesebb mint 600 mm – a város azonban rövid idő alatt több mint 50–54 cm csapadékot kapott néhány településen, ami megközelítette az egész éves csapadék mennyiségét. A Miyun-gát vízszintje rekordmagasságba emelkedett, a rendszer nem tudta kezelni az áradást – emiatt rendkívüli vízleeresztéseket hajtottak végre The GuardianReuters.

Az emberi történetek erősebbek a statisztikáknál

A falvak lakói arról számoltak be, ahogy az árvíz pillanatok alatt szivárog be házaikba, sártengerré változtatva utcáik. Bár mentők és helyi hatóságok kimentették az érintetteket, a krízis képe igazán akkor válik emberivé, amikor egy család elveszíti otthonát, és menedéket keres a közeli tornateremben vagy iskolában.

PlanetZ nézőpont: miért fontos ez a világ számára?

Peking egy olyan város mint Teherán — klímaszélsőségekre épül, ahol a vízelvezetés kritikusan fontos. Amerikától Ázsiáig a nagyvárosok nemzetközi tesztje jelenik meg: mennyire képes az infrastruktúra alkalmazkodni, és milyen áron történik ez meg, ha az emberi életek forognak kockán.

Mit tanulhatunk ebből?

1. Strukturális felkészülés szükséges, nem csak figyelmeztetések: megfelelő vízelvezetés, zöld infrastruktúra, fenntartható várostervezés elengedhetetlen.

2. A hatóságoknak ható és gyors segélyezési rendszereket kell működtetniük – jelenleg több tízezres evakuálás után még mindig bizonytalan, hogyan térhet vissza az élet a normális kerékvágásba.

3. Ez az eset ismét rámutat, hogy a falevédelem, csatornázás, gátkezelés politikai prioritás kell legyen, nem csak másodlagos beruházás.

Forrás: CNN

Fotó: Canva