Patkánymérget találtak a városoktól távol élő baglyokban

A patkányméreg nemcsak a rágcsálókra jelent veszélyt: a mérgezett zsákmány elfogyasztásával a ragadozó madarak szervezetébe is bekerülhet. Egy új amerikai kutatás szerint a probléma jóval messzebbre terjed, mint korábban gondolhattuk. A kutatók ugyanis Kalifornia városoktól távoli erdőségeiben élő baglyok jelentős részében is kimutatták a rágcsálóirtó szerek maradványait.

A vizsgálat ugyanakkor kedvező változásra is rávilágított. Az elmúlt években csökkent bizonyos, különösen tartós mérgek előfordulása, miközben más hatóanyagok egyre gyakrabban jelentek meg a madarak szervezetében. Az eredmények új kérdéseket vetnek fel a vegyszeres rágcsálóirtás hosszú távú ökológiai következményeiről.

Több mint ezer bagoly szervezetét vizsgálták meg

A kaliforniai Integral Ecology Research Center kutatói összesen 1003 csíkos bagoly (Strix varia) májszövetét elemezték. A madarak 2019 és 2025 között, egy másik bagolyfaj védelmét szolgáló természetvédelmi program keretében kerültek a kutatókhoz.

A vizsgálat különlegessége, hogy a minták nem kizárólag mérgezésgyanús vagy betegen talált állatokból származtak. A kutatók így olyan baglyok vegyszerterhelését is tanulmányozhatták, amelyek látszólag egészségesek voltak.

A kutatás legfontosabb eredményei

Az egyes vegyületek előfordulása átfedhet. A kimutatott maradványok nem jelentenek minden esetben bizonyított mérgezést.

A 2022 és 2025 között gyűjtött 837 madár 35,7 százalékában legalább egy véralvadásgátló rágcsálóirtó szer maradványát azonosították. A leggyakrabban előforduló hatóanyag a brodifakum volt, amelyet a bromadiolon követett.

Hogyan kerülhet patkányméreg az erdők mélyére?

A rágcsálóirtó szerek egyik legnagyobb problémája, hogy hatásuk nem feltétlenül korlátozódik azokra az állatokra, amelyek ellen eredetileg alkalmazzák őket.

Amikor egy egér vagy patkány mérgezett csalétket fogyaszt, a hatóanyag bekerül a szervezetébe. Ha ezt követően egy bagoly, róka vagy más ragadozó elejti és elfogyasztja, maga is kapcsolatba kerülhet a méreggel.

Ezt a folyamatot másodlagos mérgezésnek nevezik.

A második generációs véralvadásgátló szerek különösen veszélyesek lehetnek, mert hosszú ideig megmaradhatnak az állatok szervezetében. Ismételt kitettség esetén felhalmozódhatnak, és súlyos esetben belső vérzést okozhatnak.

A kaliforniai vizsgálat rámutatott, hogy a szennyeződés nem áll meg a települések határán. A mérgezett zsákmányállatokon és a táplálékhálózaton keresztül olyan ragadozók is érintettek lehetnek, amelyek életük jelentős részét az emberi településektől távol töltik.

Az idősebb baglyok szervezetében több mérget találtak

A kutatás további érdekessége, hogy a mérgező anyagok előfordulása összefüggést mutatott a madarak életkorával.

A legfiatalabb vizsgált korcsoportban az egyedek 18 százalékánál mutattak ki véralvadásgátló szereket. Az idősebb, de még nem teljesen kifejlett madarak esetében ez az arány 29 százalékra, a felnőtt baglyoknál pedig 42 százalékra emelkedett.
Az idősebb egyedek szervezetében ráadásul nemcsak gyakrabban, hanem nagyobb koncentrációban és többféle hatóanyagot is találtak.

Az eredmények összhangban állnak azzal a feltételezéssel, hogy a hosszú ideig megmaradó vegyületek az ismételt kitettség során felhalmozódhatnak a ragadozók szervezetében.