Óriásvírusokat találtak a part menti iszapban, amelyek alakíthatják a Föld kémiáját

A vírusokról a legtöbben betegségeket okozó kórokozóként gondolkodnak. A tudósok azonban egyre gyakrabban fedeznek fel olyan vírusokat, amelyek nem embereket vagy állatokat fertőznek meg, hanem mikroszkopikus élőlényeket, és ezzel egész ökoszisztémák működését befolyásolják.

Egy új kutatás most meglepő eredményre jutott: Kína part menti iszapos területein rendkívül sokféle óriásvírus él, köztük olyanok is, amelyek korábban teljesen ismeretlenek voltak a tudomány számára. A kutatók szerint ezek a vírusok fontos szerepet játszhatnak a szén- és nitrogénkörforgásban, vagyis közvetve a Föld kémiai egyensúlyának alakításában is.

Nem minden vírus apró

Az óriásvírusok létezése még ma is sokakat meglep. Míg a legtöbb vírus mérete néhány tíz vagy száz nanométer, addig az óriásvírusok elérhetik vagy akár meg is haladhatják egyes baktériumok méretét. Genomjuk szintén rendkívül nagy, egyes fajok genetikai állománya több millió DNS-bázispárt tartalmaz.

Ez azért különösen érdekes, mert sokáig úgy vélték, hogy az ilyen összetett genetikai készlet kizárólag sejtes élőlényekre jellemző.

Öt terabájtnyi adatból bontakozott ki egy rejtett világ

A kutatást a kínai Shandong Egyetem tengerbiológusai végezték. Közel 200 mintát gyűjtöttek az árapályzóna iszapos területeiről, majd több mint öt terabájtnyi genetikai adatot elemeztek.

Az eredmény 237 nagyméretű vírusgenom azonosítása lett. Ezek között számos olyan vírus szerepelt, amelyet korábban még soha nem írtak le. A kutatók szerint legalább egy teljesen új evolúciós ág is kirajzolódott, amely akár egy új víruscsalád létét is jelezheti.

Nem embereket támadnak, hanem az ökoszisztéma alapjait

A felfedezett vírusok többsége nem embereket vagy állatokat fertőz.

Sokuk algákat, amőbákat és más egysejtű szervezeteket támad meg. Ezek az élőlények a part menti táplálékhálózat alapját képezik, ezért ha számuk jelentősen változik, az az egész ökoszisztémára hatással lehet.

A kutatók úgy vélik, hogy az óriásvírusok szerepe hasonló lehet ahhoz, amit a ragadozók töltenek be a nagyobb állatok között: szabályozzák egyes populációk méretét, és befolyásolják az anyagáramlást a rendszerben.

A szén- és nitrogénkörforgásba is beleszólhatnak

A kutatás egyik legizgalmasabb eredménye, hogy a vírusok genetikai állományában olyan géneket találtak, amelyek kapcsolatban állhatnak a szén- és nitrogénanyagcserével.

Ez arra utal, hogy a vírusok fertőzés közben módosíthatják gazdasejtjeik működését, és közvetve befolyásolhatják azt is, hogyan mozognak ezek az elemek a part menti ökoszisztémákban.

Mivel a part menti iszapos területek fontos szerepet játszanak a szén megkötésében és a tápanyagok körforgásában, a vírusok hatása a klímakutatás szempontjából is jelentős lehet.