Nem csak a nap melegít: a forgalom titokban felfűti a városokat

A klímaváltozás mellett egy kevésbé ismert tényező is egyre nagyobb szerepet játszik a városi hőség növekedésében: a mindennapi közlekedés. Egy friss kutatás szerint a forgalom képes jelentősen emelni a városok hőmérsékletét, hozzájárulva az úgynevezett városi hősziget-hatáshoz.

Mi az a városi hősziget-hatás?

A városi hősziget-hatás azt jelenti, hogy a városok melegebbek, mint a környező vidéki területek. Ennek oka elsősorban az, hogy az aszfalt, beton és más mesterséges felületek elnyelik és tárolják a hőt, majd lassan visszasugározzák azt.

Ehhez azonban nemcsak az épületek és utak járulnak hozzá, hanem az emberi tevékenység is, különösen a közlekedés.

Hogyan melegíti a forgalom a városokat?

Az autók többféleképpen is hozzájárulnak a városi felmelegedéshez. Egyrészt a motorok működése során hőt bocsátanak ki, amit „antropogén hőnek” neveznek. Másrészt a forgalommal járó infrastruktúra szintén fokozza a hőelnyelést.

Egyes becslések szerint a közlekedésből származó hő akár az emberi eredetű városi hő 30%-át is adhatja, ami jelentős hatásnak számít.

A dugók különösen veszélyesek

A kutatások azt is kimutatták, hogy a forgalmi torlódások különösen erősen növelik a hőmérsékletet. Egy vizsgálat szerint a sűrű forgalom akár több fokos helyi hőmérséklet-emelkedést is okozhat, különösen napsütéses időben.

Ez azt jelenti, hogy a reggeli és esti csúcsforgalom nemcsak időveszteséget, hanem plusz hőterhelést is jelent a városok számára.

Nemcsak a mozgó autók számítanak

Érdekes módon nemcsak a közlekedő járművek, hanem a parkoló autók is hozzájárulnak a felmelegedéshez. A sötét színű autók különösen sok hőt nyelnek el, majd visszasugározzák azt a környezetbe.

Ez azt jelenti, hogy még akkor is nőhet a hőmérséklet, amikor az autók nem is mozognak.

Egy rejtett, de komoly probléma

A szakértők szerint a közlekedés hatása a városi klímára eddig alulértékelt volt. Pedig a járművek által termelt hő és a forgalmi minták egyértelműen befolyásolják a városi mikroklímát, különösen sűrűn lakott területeken.

Ez azért is fontos, mert a városi hőség nemcsak kellemetlen, hanem egészségügyi kockázatokat is jelent, például hőstresszt és légzőszervi problémákat okozhat.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

A kutatók szerint a városok hűtéséhez nem elég több fát ültetni vagy világosabb burkolatokat használni. A közlekedési rendszereket is újra kell gondolni.

A lehetséges megoldások közé tartozik: a tömegközlekedés fejlesztése, az elektromos járművek elterjedése, a forgalom csökkentése és optimalizálása

Ezek nemcsak a levegőminőséget javíthatják, hanem a városi hőmérsékletet is csökkenthetik.