Negyedik helyen Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében

Az Eurostat friss jelentése alapján az Európai Unió gazdaságának üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2024 második negyedévében 790 millió tonna CO₂-egyenérték volt, ami 2,6%-os csökkenést jelent 2023 azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan az EU bruttó hazai terméke (GDP) 1,0%-kal emelkedett. Ez a két adat egy fenntarthatóbb gazdaság irányába mutat, ahol a növekedés és a környezetvédelem összehangolható.

A gazdasági tevékenységek hatása

Az üvegházhatású gázkibocsátás legnagyobb csökkenését a villamosenergia- és gázszolgáltatás területén (-12,1%) regisztrálták, amit a háztartások energiafogyasztásának csökkenése követett (-4,2%). Ez jól mutatja az energiatakarékossági és megújuló energiaforrásokra irányuló törekvések hatékonyságát.

Regionális különbségek

A 27 tagállam közül 19 országban csökkent a kibocsátás. Kiemelkedő eredményeket értek el például Hollandiában (-9,1%), Bulgáriában (-6,3%), valamint Ausztriában és Magyarországon (-5,9%). Érdekesség, hogy az 5 országban, ahol csökkent a GDP, szintén mérséklődött a kibocsátás, míg a többi 14 ország esetében a gazdasági növekedés mellett is sikerült visszafogni a szennyezést.

Mit jelent ez az adatok szintjén?

A gazdaság karbonintenzitása, vagyis az egy egységnyi GDP előállításához kapcsolódó kibocsátás mértéke tovább csökkent. Az adatok azt sugallják, hogy az EU tagállamai egyre inkább képesek fenntarthatóbb módon működni, amely nemcsak az éghajlatváltozás mérséklését segíti elő, hanem hosszú távon gazdasági előnyöket is hoz.

Hogyan tovább?

Az eredmények biztatóak, de a kihívások továbbra is jelentősek, különösen az energiaigényes ágazatokban és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség területén. Az innováció, az energiatakarékosság, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazásának további ösztönzése kulcsfontosságú a jövőbeli sikerhez.

A részletes adatok és módszertani megjegyzések elérhetők az Eurostat hivatalos oldalán.