Egy el nem készült gát megvédhedte volna Morvaországot

Az észak-morvaországi árvizek lassan visszahúzódnak, de az utóhatások pusztítóak. Olyan városok, mint Krnov, Opava, Ostrava és Bohumín a legsúlyosabban érintettek, és több ezer ember életét keserítik meg a nagy károk. Ezeket a városokat, amelyek elsősorban az Opava folyó mentén fekszenek, ismétlődően fenyegeti az árvíz, amelyet a Nová Heřminovy gát – egy több mint egy évszázada emlegetett, de még mindig befejezetlen projekt – enyhíthetett volna.

Történelmi háttér és késedelmek

A Nová Heřminovy-gát ötlete az első világháború előtti, a régi Ausztria alatti korszakra nyúlik vissza, és 1953-ban került be az állami vízgazdálkodási tervbe. Korai elképzelése ellenére azonban a gát máig megépítetlen maradt. Az 1997-es katasztrofális árvíz után, amely a Troubky-t a pusztulás szimbólumává tette, és amely súlyosan érintette Krnovot és Opavát, ismét fontos témaként merült fel. 2003-ban a Morva-Sziléziai Régió úgy döntött, hogy folytatja az építkezést, de az ellenállás gyorsan erősödött.

Ellenállás és környezetvédelmi aggályok

A projekt nemcsak a helyi önkormányzatok, hanem olyan környezetvédelmi szervezetek, mint a Děti Země és a Duha Jeseník mozgalom részéről is jelentős ellenállásba ütközött. Az ellenállás még azután is fennmaradt, hogy a kormány 2008-ban úgy döntött, hogy csökkenti a gát méretét.

A Nová Heřminovy gát ellen a környezetvédők azért tiltakoztak, mert úgy vélték, hogy a gát megépítése károsítaná a helyi ökoszisztémát, és nem nyújtana elegendő előnyt a kockázatokhoz képest. A Děti Země és a Duha Jeseník mozgalom alternatív megoldásokat javasolt, amelyek költséghatékonyabbak és kevésbé rombolóak lennének. A kormány a gát méretének csökkentésére tett lépései ellenére a tiltakozások és a fellebbezések tovább késleltették a projekt előrehaladását.

Az ökoszisztémára gyakorolt hatások komoly aggodalomra adtak okot a környezetvédők számára, mivel a gát építése valószínűleg befolyásolta volna a folyó menti élővilágot, az élőhelyek természetes állapotát, és az ottani biodiverzitást. Azonban a gát hiányában bekövetkezett árvizek hatalmas károkat okoztak emberek otthonaiban és infrastruktúrájában. A kérdés összetett, hiszen míg a gát rövid távon védene az árvizek ellen, hosszú távú ökológiai kockázatokkal járhat.

A késedelmek következményei

Eközben a régió továbbra is szenved. A közelmúlt áradásai elárasztották Krnov és Opava nagy lakótelepeit, valamint Ostrava egyes részeit, ami több mint 15 000 ember evakuálását tette szükségessé, és több milliárd eurós kárt okozott. A gát hiánya kétségtelenül súlyosbította ezeket a hatásokat. Bár az árvizeket nem előzné meg, de jelentősen csökkentené azok súlyosságát, feltéve, hogy a nagy esőzésekre számítanak, és a gát tározóit hatékonyan kezelik.

A tágabb értelemben vett kérdés: Az érdekek kiegyensúlyozása

A gát építésének elhúzódó késedelme kérdéseket vet fel az egyéni és a társadalmi érdekek közötti egyensúlyról. Miközben a közösség hozzájárulása és a környezetvédelmi megfontolások létfontosságúak, a fellebbezéseknek határt kell szabni, különösen akkor, amikor a közbiztonság és a közvagyon forog kockán. A Hradec Králové közelében a D 11-es autópálya meghosszabbítását évekig késleltető gazdálkodó esete jól példázza, hogy az egyéni érdekek hogyan akadályozhatják a kritikus infrastrukturális projekteket.

Hasonlóképpen, Troubkyban az árvízvédelem továbbra is hiányos marad tulajdonjogi viták miatt, mivel egyes lakosok nem hajlandók eladni földjeiket a gátépítéshez. Az ilyen patthelyzetek rávilágítanak arra, hogy kiegyensúlyozottabb megközelítésre van szükség, amelyben a közjó elsőbbséget élvez anélkül, hogy az egyéni jogokat teljesen háttérbe szorítanák.

A várostervezés szerepe

A várostervezésnek prioritásként kell kezelnie az ellenálló képességet és a fenntarthatóságot, biztosítva, hogy az új építkezések ne fokozzák az árvízkockázatot. Ez magában foglalja az árvízveszélyes folyópartokon történő építkezések elkerülését, ahogyan azt a Holešovice-i Marina Nova esetében láthattuk, valamint a barnamezős területek előnyben részesítését a zöldmezős területek helyett.

Jelenlegi álláspont szerint a projektet 2027-ben mégis megkezdik, és 2033-ra tervezik az elkészülését. – írta a noinky.cz