Természetes folyamat vagy emberi beavatkozás? – Miért reng mostanában Afrika keleti része?

Az elmúlt hetekben több hír is napvilágot látott Afrikából, ahol sorozatos földrengések rázták meg a Kelet-afrikai-árokrendszer (East African Rift System) térségét. Bár ezek többnyire a 3-as magnitúdó körüliek voltak, helyi beszámolók szerint erőteljes mozgásokat éreztek egyes településeken, különösen Etiópia Oromia és Afar régióiban. Nem csoda, hogy a közösségi médiát hamar ellepték a találgatások: volt, aki robbantásokra, föld alatti építkezésekre, sőt titkos hadműveletekre gyanakodott. Pedig a valóság – bár kevésbé szenzációhajhász – sokkal érdekesebb és globálisan is jelentős.

A litoszféra és a lemeztektonika működése

A Föld felszíne nem egyetlen összefüggő héj, hanem úgynevezett litoszférikus lemezekből áll, amelyek folyamatos mozgásban vannak. Ezek a lemezek a Föld szilárd kérgét és a felső köpeny legkülső részét alkotják, és a képlékeny asztenoszférán “úsznak”. A litoszféra vastagsága 70 és 150 km között változik: vékonyabb az óceánok alatt, vastagabb a kontinensek alatt.

Ezek a lemezek folyamatosan szétnyílnak, ütköznek, egymás alá buknak vagy oldalirányban elcsúsznak egymáson. Ezek a mozgások felelősek a földrengések, vulkánkitörések, hegységképződések kialakulásáért – vagyis bolygónk “élő”, dinamikus működéséért.

Mi történik most Afrikában?

Az Afrikai-lemez keleti része (a Szomáliai-lemez) évmilliók óta távolodik a fő Afrikai-lemeztől, létrehozva ezzel a Kelet-afrikai-árokrendszert. Ez az egyik legaktívabb kontinentális hasadékrendszer a világon, ahol az afrikai kontinens lassan kettéválik. Ennek folyamata nem csupán földtörténeti érdekesség – a hasadék mentén fekvő országok lakói a saját bőrükön tapasztalják meg a következményeit.

2024 szeptembere óta több mint 330 földrengést regisztráltak Etiópia középső részén, az Awash Fentale térségében. A legerősebb rengés 2025. február 14-én történt, 5,9-es magnitúdóval – ez volt a legnagyobb Etiópiában az elmúlt 35 évben. A rengések többsége sekély mélységben keletkezett, ezért a helyiek intenzívebben érezhették őket, mint ahogy azt a magnitúdó alapján gondolnánk.

Természetes, nem mesterséges eredet

Bár a közösségi médiában egyre gyakrabban jelennek meg teóriák mesterséges földrengésekről, szakértők egybehangzóan állítják: ezek a mozgások teljesen természetes eredetűek. Az érintett terület a világ egyik legismertebb tektonikailag aktív régiója, ahol a földkéreg folyamatosan repedezik, mozog, új kőzetanyag áramlik a mélyből a felszínre.

A térségben aktív vulkánok is találhatók, például a Dofan vulkán, amely körül szintén fokozott szeizmikus aktivitást figyeltek meg. Ezek a természeti folyamatok nem új keletűek, és nem is titkos beavatkozások következményei.

Miért fontos erről hitelesen beszélni?

A tévhitek és álhírek gyorsan terjednek, különösen a közösségi médiában. Éppen ezért fontos, hogy hiteles forrásokra támaszkodjunk, és megértsük bolygónk természetes működését. A lemeztektonika és a szeizmikus aktivitás része Földünk hosszú távú fejlődésének, amelyre emberként semmilyen közvetlen ráhatásunk nincs – ellentétben a klímaváltozással vagy a környezetkárosítással.

Afrika keleti része továbbra is mozogni fog, és időről időre újabb földrengések várhatók – de ezek a bolygó természetes “lélegzetvételei”, nem összeesküvések eredményei.