A jégeső évről évre óriási károkat okoz szerte a világon – tönkreteszi a termést, megrongálja az épületeket, autókat, és akár emberéletet is követelhet. Mégis, a tudomány számára a jégverés továbbra is részben rejtély maradt. Vajon miért van az, hogy egyes zivatarok hatalmas, pusztító jégdarabokat szórnak, míg mások csupán apró jégszemeket?
Most egy nagyszabású amerikai kutatóexpedíció – az ICECHIP nevű program – próbál választ adni erre a kérdésre. A viharvadász küldetés célja, hogy feltárja, hogyan keletkeznek a jégszemek, és mikor válnak veszélyes méretűvé.
Egyedülálló kutatás: hat héten át a jégesők nyomában
Az Egyesült Államok Nagy-síkságain (Great Plains) több tucat meteorológus és légkörkutató gyűlt össze, hogy egyedülálló adatokat gyűjtsenek. Ilyen átfogó jégeső-kutatásra az USA-ban több mint negyven éve nem volt példa.
„Olyan kevés megfigyelésünk van a jégesőkről, hogy bármilyen adat új és izgalmas felfedezésekhez vezethet” – mondta Rebecca Adams-Selin, a kampány vezető kutatója, az Atmospheric and Environmental Research (Massachusetts) tudósa.
Hogyan születik egy jégszem?
A jégeső születése a viharok belsejében zajlik. A zivatarokban felfelé áramló szelek a vízcseppeket magasabb, hidegebb légköri rétegekbe emelik, ahol a cseppek megfagynak. Ezekből a fagyott cseppekből – ha elegendő ideig „hintáznak” a légáramlatban – jégszemek fejlődhetnek. A jégdarabok attól függően növekednek vagy olvadnak, hogy milyen légköri körülmények között mozognak.
Azonban az a folyamat, hogy pontosan milyen tényezők határozzák meg a jégszemek méretét, formáját és viselkedését, továbbra is részben ismeretlen.
High-tech eszközökkel a vihar szívébe
Az ICECHIP programban a tudósok új technológiák segítségével vizsgálják a jégképződést. Többek között:
-
Jégcsapda: egy tölcsér és fagyasztó kombinációja, amellyel begyűjtik és tárolják a lehullott jégszemeket.
-
Nyomásérzékelő panelek: ezek a speciális felületek mérik, mekkora ütőerővel csapódnak be a jégdarabok.
-
Drónok: olyan eszközök is szerepet kapnak a kutatásban, amilyeneket a „Twisters” (Tornádók) című filmben is láthattunk. Ezek a drónok a vihar belsejében repülnek, és közvetlen adatokat küldenek vissza a jégeső kialakulásáról.
Miért fontos mindez?
Az Egyesült Államokban évente több tízmilliárd dolláros kárt okoz a jégeső. Az időjárási biztosítási kifizetések egyik leggyakoribb oka, mégis kevéssé értett jelenség.
A kutatók abban bíznak, hogy a pontosabb megértés segíthet:
-
jobb előrejelzéseket adni a jégesővel járó viharokra,
-
figyelmeztetéseket kiadni, mielőtt a jégcsapás lecsap,
-
és új építési szabványokat kialakítani, amelyek jobban bírják a jégeső miatti fizikai behatásokat.
A jövő viharaiban már nem leszünk védtelenek?
A tudományos ismeretek bővítésével a cél nem pusztán a kíváncsiság kielégítése, hanem nagyon is gyakorlati: életeket és javakat menteni. Ha megértjük, mikor és hol keletkezik óriási jégeső, akkor felkészültebben állhatunk a természet ezen zabolátlan erői elé.
Ahogy Rebecca Adams-Selin fogalmazott: „A jégeső minden egyes megfigyelése egy új kulcs a viharok rejtett mechanizmusainak feltárásához.”
Hozzászólás írása
Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!