Miért lesznek a melegebb testhőmérsékletű állatok növényevők?

Az Arizonai Egyetem legújabb kutatása érdekes összefüggést tárt fel az állatok testhőmérséklete és étrendi szokásaik között. Az eredmények arra utalnak, hogy a magasabb testhőmérsékletű állatok nagyobb valószínűséggel válnak növényevőkké, ami új perspektívát nyújt az állati étrendek fejlődésének megértéséhez.

A kutatók 1,712 faj adatait elemezve egyértelmű összefüggést találtak: minél magasabb egy állat testhőmérséklete, annál valószínűbb, hogy növényevő lesz. Ez a jelenség a szárazföldi gerincesek minden főbb csoportjában megfigyelhető volt, beleértve a kétéltűeket, madarakat, hüllőket és az emlősöket is.

John Wiens, az Arizonai Egyetem ökológia és evolúcióbiológia professzora, a tanulmány vezető szerzője elmagyarázta, hogy a magasabb testhőmérséklet segíthet az állatoknak hatékonyabban megemészteni a növényi sejtfalakat, különösen a cellulózt, ami a növények fő alkotóeleme. A melegebb testhőmérséklet ugyanis kedvezőbb körülményeket teremt a bélbaktériumok számára, melyek lebontják ezeket a nehezen emészthető anyagokat.

Az evolúció során az állatok étrendjét több tényező is befolyásolhatja, mint például a testméret vagy az aktivitási szokások, legyenek azok nappaliak vagy éjszakaiak. Ennek ellenére a kutatás egyértelműen arra mutatott rá, hogy a testhőmérséklet az egyik legfontosabb tényező a növényevő étrend kialakulásában.

Kristen Saban, a tanulmány első szerzője, aki az Arizonai Egyetemen kezdte meg a kutatást, kiemelte, hogy a magas testhőmérséklet szinte nélkülözhetetlen a növényevő étrend evolúciójához. Az általuk vizsgált növényevő állatok testhőmérséklete jellemzően meghaladta a 30 Celsius-fokot, és nem találtak olyan növényevőket, melyeknél ez az érték alacsonyabb lett volna.

Míg korábbi kutatások elsősorban azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a növényevő étrend a testhőmérséklet evolúcióját, ez a tanulmány fordítva közelítette meg a kérdést: arra kereste a választ, milyen tényezők segítik elő a növényevő életmód kialakulását. A kutatás az evolúciós folyamatok időbeli alakulásába is betekintést nyújt.

Wiens rámutatott, hogy a növényevés viszonylag újkeletű fejlemény, mivel a négylábúak eredetileg húsevők voltak. Érdekes módon a jelenlegi növényevő csoportok mind az elmúlt 110 millió évben jelentek meg, noha a négylábúak már 350 millió éve léteznek. Ez az időszak egybeesik a virágos növények (zárvatermők) megjelenésével, melyek körülbelül 110 millió évvel ezelőtt váltak uralkodóvá, és ma a növényfajok 90%-át teszik ki.

Egy másik érdekes felfedezés, hogy a növényevő étrend evolúciója nem mindig stabil. A kutatók azt találták, hogy számos faj visszatért a húsevéshez. Például a latin-amerikai énekes egerek növényevő őseiktől származnak, de ma már főként rovarokat fogyasztanak. A tanulmány szerint ezek a visszaállások éppoly gyakoriak voltak, mint az eredeti átállás a növényevő étrendre, bár az instabilitás pontos okai még máig nem tisztázottak.

Wiens végül összefoglalta a kutatás lényegét: „Amint kialakul a növényevés, nem feltétlenül marad fenn hosszú távon. Lehetséges, hogy a jelenlegi növényevő csoportok közül néhány visszatér a húsevéshez.”

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a testhőmérséklet jelentős szerepet játszik a növényevő étrend evolúciójában. Az elemzések szerint a testhőmérséklet fontosabb tényező a növényevés kialakulásában, mint a testméret vagy a nappali aktivitás, amelyek szintén befolyásolhatják az étrendi szokásokat. A tanulmány eredményeit a Global Ecology and Biogeography című szaklapban publikálták.