Mesterséges édesítőszerek és rák: új kutatás kérdőjelezi meg a „cukormentes” termékeket

Az elmúlt években a „cukormentes” felirat egyet jelentett az egészségtudatossággal. Egyre több élelmiszerben és italban váltják ki a cukrot mesterséges édesítőszerekkel, amelyek kalóriamentes alternatívát kínálnak. Egy friss metaelemzés azonban újra megnyitja a vitát: valóban biztonságosak ezek az anyagok hosszú távon?

Miért terjedtek el ennyire az édesítőszerek?

A cukorfogyasztás és az olyan betegségek, mint az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szív-érrendszeri problémák közötti kapcsolat egyre egyértelműbb. Ennek hatására az élelmiszeripar tömegesen kezdte használni az alacsony kalóriatartalmú vagy kalóriamentes édesítőszereket.

Az aszpartám, szukralóz vagy aceszulfám-K ma már megtalálható üdítőkben, joghurtokban, rágógumikban, sőt gyógyszerekben is.

Mit vizsgált a metaelemzés?

A legújabb kutatások – köztük több metaelemzés és úgynevezett „umbrella review” – célja az volt, hogy összegyűjtse és újraértékelje a korábbi tanulmányok eredményeit. Ezek az elemzések több tízezer résztvevő adatait foglalják össze, és hosszú távú egészségügyi kimeneteleket vizsgálnak.

Egyes eredmények szerint például:

• a mesterségesen édesített italok fogyasztása akár 28%-kal növelheti a májrák kockázatát,
• bizonyos édesítőszerek összefüggésbe hozhatók vastagbél-, gyomor- vagy hasnyálmirigyrákkal egyes csoportokban.

Fontos azonban: ezek az összefüggések nem minden esetben egyértelműek vagy ok-okozatiak.

Az eredmények ellentmondásosak

A tudományos kép messze nem egységes.

• Egyes nagyszabású vizsgálatok szerint a magasabb édesítőszer-fogyasztás növelheti az általános daganatos kockázatot, különösen az aszpartám esetében.
• Más metaelemzések viszont azt mutatják, hogy nincs szignifikáns kapcsolat a rák és az édesítőszerek között, különösen ha minden típust együtt vizsgálnak.

Ez az ellentmondás főként abból adódik, hogy:

• sok adat önbevalláson alapul (pl. étrendi naplók),
• nehéz kiszűrni az egyéb életmódbeli tényezőket (pl. dohányzás, testsúly),
• különböző édesítőszerek eltérően hatnak a szervezetre.

Mit mondanak a nemzetközi egészségügyi szervezetek?

A World Health Organization és a hozzá tartozó rákkutató ügynökség (IARC) 2023-ban az aszpartámot „lehetséges rákkeltőnek” (2B csoport) minősítette.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy bizonyítottan rákot okoz, hanem azt, hogy:

• van némi bizonyíték a kockázatra,
• de az adatok nem elég erősek a biztos következtetéshez.

A jelenlegi ajánlások szerint a megengedett napi bevitel (ADI) továbbra is biztonságosnak tekinthető.

Mi a biológiai magyarázat?

A kutatók több lehetséges mechanizmust is vizsgálnak:

• bélmikrobiom megváltoztatása,
• krónikus gyulladás fokozása,
• anyagcsere- és inzulinválasz befolyásolása.

Ezek mind olyan folyamatok, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a daganatok kialakulásához – de a bizonyítékok még nem egyértelműek.

Akkor most veszélyesek vagy sem?

A jelenlegi tudományos konszenzus óvatos:

• Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az engedélyezett édesítőszerek rákot okoznának.
• Ugyanakkor egyre több adat utal arra, hogy nem feltétlenül „egészséges alternatívák” a cukor helyett.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A szakértők többsége jelenleg az alábbi megközelítést javasolja:

• mértékletes fogyasztás,
• teljes, feldolgozatlan élelmiszerek előnyben részesítése,
• „cukormentes” címkék kritikus értelmezése.

A legfontosabb tanulság: a „zero” vagy „light” felirat nem feltétlenül jelent automatikusan egészségesebb választást.

Összegzés

A mesterséges édesítőszerek körüli vita korántsem zárult le. A legfrissebb metaelemzések arra utalnak, hogy lehet kapcsolat bizonyos ráktípusok és az édesítőszer-fogyasztás között, de az eredmények nem egységesek.

A tudomány jelenlegi állása szerint inkább kockázati jelzésekről, mintsem bizonyított ok-okozati összefüggésekről beszélhetünk – ami azonban elegendő ahhoz, hogy újragondoljuk a „cukormentes” termékek korlátlan fogyasztását.