arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube

A klímaváltozás hatásairól legtöbbször a hőhullámok, az aszályok vagy a szélsőséges időjárási események kapcsán hallunk. Egy új német kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a légkörben növekvő szén-dioxid-koncentráció egy sokkal hétköznapibb területen is éreztetheti hatását: megváltoztathatja a mindennapi kenyerünk alapanyagát.

A tudósok megállapították, hogy a magasabb szén-dioxid-szint mellett termesztett búza kevesebb fehérjét tartalmazhat, miközben bizonyos, allergiás reakciókkal összefüggésbe hozott fehérjék mennyisége növekedhet. A változások ráadásul nemcsak a gabona összetételét, hanem a belőle készült kenyér minőségét is befolyásolhatják.

A levegő összetétele a kenyér minőségét is megváltoztathatja

A növények a fotoszintézis során szén-dioxidot használnak fel, ezért elsőre kedvezőnek tűnhet, hogy a légkörben egyre több áll rendelkezésükre. A magasabb szén-dioxid-koncentráció bizonyos körülmények között valóban fokozhatja a növekedést, és növelheti a terméshozamot.

A kutatók azonban már korábban is megfigyelték, hogy a nagyobb termésmennyiség nem feltétlenül jár együtt jobb tápértékkel.

A Müncheni Műszaki Egyetemhez kapcsolódó Leibniz Élelmiszerrendszer-biológiai Intézet és együttműködő kutatóintézmények szakemberei ezért azt vizsgálták, hogyan változik a búzaszemek fehérjeösszetétele, ha a növényeket a jövőben várhatóhoz hasonló szén-dioxid-koncentrációnak teszik ki.

A vizsgálat eredményei szerint a változás a kenyér sütési tulajdonságaira is hatással lehet.

Tíz búzafajtát vizsgáltak természetes körülmények között

A kutatók 2023-ban, a németországi Rheinbach közelében tíz különböző őszi búzafajtát termesztettek szabadföldi körülmények között.

A kísérleti terület egyik részén mesterségesen megemelték a levegő szén-dioxid-koncentrációját, megközelítve a század közepére előre jelzett értékeket. A másik területen a növények a természetes légköri viszonyok között fejlődtek.

A betakarítást követően a kutatók külön elemezték a búzaszemek fehérjeösszetételét, majd a lisztek sütési tulajdonságait is összehasonlították.

Az eredmények jelentős különbségeket mutattak.

A magasabb szén-dioxid-koncentráció mellett termesztett búza teljes fehérjetartalma átlagosan közel 5 százalékkal csökkent. A vizsgált 21 gluténfehérje együttes mennyisége ennél is nagyobb mértékben, csaknem 19 százalékkal esett vissza.

A változás a kenyér térfogatában is megjelent: a kísérleti lisztből készült kenyerek átlagosan körülbelül 4 százalékkal kisebbek voltak.

Miért fontos a glutén a kenyérben?

A glutén a búzában található fehérjék egyik csoportja, amely meghatározó szerepet játszik a kenyértészta szerkezetének kialakításában.

Dagasztás közben a gluténfehérjék rugalmas hálózatot alkotnak, amely képes megtartani az élesztő által termelt szén-dioxidot. Ennek köszönhető, hogy a tészta megemelkedik, a megsült kenyér pedig levegős, puha szerkezetű lesz.

Ha a glutén mennyisége vagy összetétele megváltozik, az a tészta rugalmasságára és a kenyér térfogatára is hatással lehet.

A mostani kutatásban megfigyelt fehérjecsökkenés tehát nem pusztán laboratóriumi érdekesség. A gabona feldolgozhatóságát és a belőle készült élelmiszerek tulajdonságait is érintheti.

Ez különösen fontos lehet a sütőipar számára, ahol a liszt fehérjetartalma és minősége alapvetően meghatározza a végtermék állagát.

 

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!