Megváltozhat a kenyerünk a növekvő szén-dioxid-szint miatt
A klímaváltozás hatásairól legtöbbször a hőhullámok, az aszályok vagy a szélsőséges időjárási események kapcsán hallunk. Egy új német kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a légkörben növekvő szén-dioxid-koncentráció egy sokkal hétköznapibb területen is éreztetheti hatását: megváltoztathatja a mindennapi kenyerünk alapanyagát.
A tudósok megállapították, hogy a magasabb szén-dioxid-szint mellett termesztett búza kevesebb fehérjét tartalmazhat, miközben bizonyos, allergiás reakciókkal összefüggésbe hozott fehérjék mennyisége növekedhet. A változások ráadásul nemcsak a gabona összetételét, hanem a belőle készült kenyér minőségét is befolyásolhatják.
A levegő összetétele a kenyér minőségét is megváltoztathatja
A növények a fotoszintézis során szén-dioxidot használnak fel, ezért elsőre kedvezőnek tűnhet, hogy a légkörben egyre több áll rendelkezésükre. A magasabb szén-dioxid-koncentráció bizonyos körülmények között valóban fokozhatja a növekedést, és növelheti a terméshozamot.
A kutatók azonban már korábban is megfigyelték, hogy a nagyobb termésmennyiség nem feltétlenül jár együtt jobb tápértékkel.
A Müncheni Műszaki Egyetemhez kapcsolódó Leibniz Élelmiszerrendszer-biológiai Intézet és együttműködő kutatóintézmények szakemberei ezért azt vizsgálták, hogyan változik a búzaszemek fehérjeösszetétele, ha a növényeket a jövőben várhatóhoz hasonló szén-dioxid-koncentrációnak teszik ki.
A vizsgálat eredményei szerint a változás a kenyér sütési tulajdonságaira is hatással lehet.
Tíz búzafajtát vizsgáltak természetes körülmények között
A kutatók 2023-ban, a németországi Rheinbach közelében tíz különböző őszi búzafajtát termesztettek szabadföldi körülmények között.
A kísérleti terület egyik részén mesterségesen megemelték a levegő szén-dioxid-koncentrációját, megközelítve a század közepére előre jelzett értékeket. A másik területen a növények a természetes légköri viszonyok között fejlődtek.
A betakarítást követően a kutatók külön elemezték a búzaszemek fehérjeösszetételét, majd a lisztek sütési tulajdonságait is összehasonlították.
Az eredmények jelentős különbségeket mutattak.
A magasabb szén-dioxid-koncentráció mellett termesztett búza teljes fehérjetartalma átlagosan közel 5 százalékkal csökkent. A vizsgált 21 gluténfehérje együttes mennyisége ennél is nagyobb mértékben, csaknem 19 százalékkal esett vissza.
A változás a kenyér térfogatában is megjelent: a kísérleti lisztből készült kenyerek átlagosan körülbelül 4 százalékkal kisebbek voltak.
Miért fontos a glutén a kenyérben?
A glutén a búzában található fehérjék egyik csoportja, amely meghatározó szerepet játszik a kenyértészta szerkezetének kialakításában.
Dagasztás közben a gluténfehérjék rugalmas hálózatot alkotnak, amely képes megtartani az élesztő által termelt szén-dioxidot. Ennek köszönhető, hogy a tészta megemelkedik, a megsült kenyér pedig levegős, puha szerkezetű lesz.
Ha a glutén mennyisége vagy összetétele megváltozik, az a tészta rugalmasságára és a kenyér térfogatára is hatással lehet.
A mostani kutatásban megfigyelt fehérjecsökkenés tehát nem pusztán laboratóriumi érdekesség. A gabona feldolgozhatóságát és a belőle készült élelmiszerek tulajdonságait is érintheti.
Ez különösen fontos lehet a sütőipar számára, ahol a liszt fehérjetartalma és minősége alapvetően meghatározza a végtermék állagát.
Hozzászólás írása
Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!