Meglepően élesen látnak egyes apró méhek

A jó látást hajlamosak vagyunk a nagy szemekkel összekapcsolni. Az állatvilágban azonban ez a szabály korántsem mindig működik. Egy új kutatás szerint egyes apró méhfajok meglepően részletesen érzékelik környezetüket, sőt bizonyos vizsgálatokban még a dolgozó háziméheknél is jobb vizuális teljesítményt mutattak.

A Lundi Egyetem és az Adelaide-i Egyetem kutatói négy méhfaj látását vizsgálták meg. Az eredmények arra utalnak, hogy a kiváló látáshoz nem feltétlenül szükséges nagy szem: az evolúció több különböző megoldást is létrehozott ugyanarra a problémára.

A felfedezés nemcsak a rovarok érzékeléséről alkotott képünket árnyalja. Az apró, mégis hatékony látórendszerek működése a jövőben akár kis méretű robotok és energiatakarékos mesterséges látórendszerek fejlesztéséhez is ötleteket adhat.

Több mint 20 ezer méhfajból csak néhányat ismerünk igazán jól

A méhek látásával kapcsolatos tudásunk jelentős része a háziméh vizsgálatából származik. Ez érthető, hiszen a faj könnyen tanulmányozható, gazdaságilag is fontos, és évtizedek óta a rovarok érzékelésének egyik legfontosabb modellállata.

A probléma az, hogy világszerte nagyjából 20 ezer méhfajt ismerünk, amelyek testméretükben, életmódjukban és viselkedésükben is jelentősen különbözhetnek egymástól.

A kutatók ezért ezúttal a földi poszméh mellett három magányosan élő méhfajt vizsgáltak: az Anthidium manicatum, az Anthophora quadrimaculata és az ausztrál Amegilla murrayensis fajokat. Az eredményeket korábbi háziméh-mérésekkel hasonlították össze.

Egyetlen fényérzékelő sejt működését is megmérték

A méhek összetett szeme alapvetően különbözik az emberi szemtől. Számos apró vizuális egységből épül fel, amelyekben fényérzékeny sejtek, úgynevezett fotoreceptorok alakítják elektromos jelekké a beérkező fényt.

A kutatók közvetlenül ezeknek a sejteknek az elektromos aktivitását rögzítették.

A méhek előtt apró, sötét objektumokat mozgattak egy világos képernyőn, miközben azt figyelték, hogyan reagálnak az egyes fotoreceptorok. A tárgyak méretének és helyzetének változtatásával meg tudták becsülni, milyen finom részleteket képesek érzékelni az állatok.

A módszer lehetővé tette annak vizsgálatát is, hogy mekkora a legkisebb mozgó objektum, amelyet a méhek fényérzékelő sejtjei még megbízhatóan észlelnek.

A kisebb méhek meglepték a kutatókat

Mind a négy újonnan vizsgált faj fotoreceptorainál jobb térbeli felbontást mértek, mint a dolgozó háziméheknél.

Különösen érdekes eredményt produkált az ausztrál kék sávos méh, az Amegilla murrayensis. Bár jóval kisebb a háziméh hímjeinél, az apró mozgó tárgyak észlelésében megközelítette azok teljesítményét.

Ez azért figyelemre méltó, mert a hím háziméhek kifejezetten jó látással rendelkeznek. Repülés közben kell megtalálniuk és követniük a királynőket, ezért a mozgó célpontok gyors felismerése számukra közvetlen szaporodási előnyt jelent.

Az új eredmények alapján azonban egy sokkal kisebb méh is elérhet hasonló teljesítményt anélkül, hogy ugyanolyan nagy szemekkel rendelkezne.