Meglepő felfedezés: az óceánok eddig megvédték a Földet egy pusztító globális aszálytól

A klímaváltozás miatt világszerte egyre nagyobb az aggodalom a súlyos aszályok és az élelmiszer-ellátási problémák miatt. A tudósok attól tartanak, hogy a felmelegedő éghajlat egyre több régiót sodorhat vízhiányba. Egy friss kutatás azonban meglepő következtetésre jutott: az óceánok természetes ciklusai valójában segíthetnek megakadályozni, hogy az egész bolygót egyszerre sújtsa egy hatalmas, globális aszály.

A kutatás szerint a Föld éghajlati rendszere nem működik teljesen egységesen. Bár a száraz időszakok gyakoribbá válhatnak, a bolygó különböző régiói általában nem száradnak ki egyszerre. Ennek egyik legfontosabb oka az óceánok hatása a globális időjárási mintázatokra.

Az aszály nem egyszerre sújtja a bolygót

A kutatók 1901 és 2020 közötti éghajlati adatokat vizsgáltak, hogy megértsék, mennyire fordulnak elő egyszerre aszályok a világ különböző részein. Az elemzés szerint egy adott időszakban a szárazság által érintett terület általában csak a Föld szárazföldjeinek 1,8–6,5 százalékát teszi ki, ami jóval kisebb arány, mint amit korábbi becslések feltételeztek.

Ez azt jelenti, hogy a globális „mega-aszály”, amely egyszerre érintené a világ legtöbb mezőgazdasági térségét, viszonylag ritka jelenség. A bolygó inkább egy folyamatosan változó mozaikként működik: miközben egyes régiók kiszáradnak, más területeken a csapadékviszonyok kedvezőbbek maradnak.

Az óceánok kulcsszerepe

A kutatás szerint az óceánok felszíni hőmérsékletének ciklusai erősen befolyásolják a csapadék eloszlását a bolygón. Ezek a ciklusok folyamatosan átrendezik az időjárási mintázatokat.

Amikor például a Csendes-óceán bizonyos részei felmelegszenek vagy lehűlnek, az hatással van a légköri áramlásokra és a csapadék eloszlására világszerte. Ennek következtében az aszályok gyakran „vándorolnak” a különböző kontinensek között, ahelyett hogy egyszerre alakulnának ki mindenhol.

Vannak úgynevezett „aszályközpontok”

Ilyen régiók például: Ausztrália, Dél-Amerika egyes részei, Dél-Afrika, Észak-Amerika bizonyos térségei.

Ha ezekben a régiókban aszály kezdődik, az gyakran jelzés lehet arra, hogy más mezőgazdasági területeken is növekszik a szárazság kockázata.

Már a mérsékelt aszály is súlyos hatású lehet

A kutatás arra is rámutatott, hogy nem szükséges extrém aszály a terméshozamok jelentős csökkenéséhez. A történelmi termelési adatok szerint már mérsékelt szárazság esetén is drasztikusan nő a terméskiesés valószínűsége.

Bizonyos mezőgazdasági térségekben a terméskiesés esélye akár 25–50 százalék fölé is emelkedhet, különösen olyan fontos növények esetében, mint a kukorica vagy a szója.

Ez azt jelenti, hogy bár a teljes bolygót érintő aszály ritka, a regionális szárazságok még mindig komoly veszélyt jelentenek a globális élelmiszer-ellátásra.

A csapadék továbbra is a legfontosabb tényező

A kutatás szerint a hosszú távú aszálytrendek körülbelül kétharmadát a csapadék változásai magyarázzák, míg a fennmaradó rész a felmelegedés miatt fokozódó párolgásból ered.

Ahogy a hőmérséklet emelkedik, a levegő több nedvességet képes magába szívni, ami gyorsabban kiszáríthatja a talajt és a növényeket. A csapadék tehát továbbra is a kulcsfontosságú tényező, de a felmelegedés egyre nagyobb nyomást gyakorol a vízkörforgásra.