Meglepetés az Antarktiszon: nem csak olvad, néhol nő is a jég – de mi ez az egész?

Az Antarktisz az egyik legfontosabb kulcsfigurája a klímaváltozásnak, és a világ kutatói feszülten figyelik, hogyan alakul a jégtakaró sorsa. Ám most egy szokatlan felfedezés borzolja a tudományos kedélyeket: kínai kutatók a kelet-antarktiszi partvidéken növekedést tapasztaltak egyes gleccserekben – egy olyan kontinensen, amely évente több mint 130 milliárd tonna jeget veszít.

Mi folyik itt valójában?

A kutatás, ami meglepte a tudósokat

A Sanghaji Tongji Egyetem kutatói a NASA műholdas adatait elemezve azt vizsgálták, hogyan változott az Antarktiszi Jégtakaró (AIS) 2002 és 2023 között.

 Különös figyelmet fordítottak négy keleti gleccsermedencére: Denman, Moscow, Totten és Vincennes Bay.

A kutatás vezetője, Dr. Wei Wang meglepve tapasztalta, hogy 2023-ig 107 milliárd tonna jégtöbblet is keletkezett, főként megnövekedett hóesés miatt.

Ez ugyan pozitív hírnek tűnhet, de a kép korántsem ennyire egyszerű…

Az olvadás még mindig dominál

A teljes kontinens továbbra is jelentős jégveszteséget szenved el:

• Az Antarktisz évi 136 milliárd tonna jeget veszít

• Grönlandon ez 267 milliárd tonna

• Az emberi tevékenység által fűtött globális felmelegedés miatt a jégveszteség gyorsul

• Az Antarktiszi-félszigeten a hőmérséklet 3,2°C-kal emelkedett, ami háromszorosa a globális átlagnak

Miért olyan veszélyes az olvadás?

A jégtakaró két harmadát tartalmazza a Föld teljes édesvízkészletének. Ha ezek teljesen elolvadnak, több mint 7 méteres tengerszint-emelkedést okozhatnak világszerte.

Már most is 22,5 cm-rel nőtt a tengerszint 1880 óta – ebből több mint 10 cm 1993 óta történt.
Az előrejelzések szerint 2,2 méteres emelkedés várható a következő 75 évben.

Hogyan omlanak össze a gleccserek?

A jégtakarók nem úgy olvadnak el, mint a jégkocka egy pohár italban. A változás összetett:

1. A melegebb óceánok belülről olvasztják a jégpolcokat

2. A melegebb levegő kívülről olvasztja a felszínt

3. Az olvadékvíz repedéseket, instabilitást okoz

4. Ez gleccserdarabok letöréséhez („calving”) vezet

5. Ami újabb jégveszteséget generál – egy önmagát gyorsító spirálban

Dr. Nicole Schlegal (NASA):
„Ahogy a hőmérséklet nő, a jégtakaró egyre vékonyabb lesz. Ez nemcsak több olvadást, hanem egész jégtáblák összeomlását okozhatja.”

Akkor most baj van, vagy nincs?

A 2023-as „növekedés” nem jelent hosszú távú trendet – csak azt, hogy időszakosan több hó esett, mint amennyi jég elolvadt.

Dr. Wang hangsúlyozza:

„Ez nem jelenti azt, hogy megfordult a klímaváltozás. Épp ellenkezőleg: megmutatja, hogy részletesen kell figyelnünk a part menti gleccsereket is, mert ezek gyors összeomlása akár 7 méteres tengerszint-emelkedést is elindíthat.”

Mit tanulhatunk ebből?

A klímaváltozás nem egyenletesen zajlik – időnként lehetnek átmeneti „pozitív” változások
A hóesés nem ellensúlyozza az évszázados jégveszteséget
A tudomány folyamatos megfigyelést és finomhangolást igényel
A tengerszint-emelkedés már most is hatással van tengerparti városokra világszerte

Az Antarktisz jégviselkedése nemcsak gleccsereket érint, hanem óceáni áramlatokat, éghajlati rendszereket és tengeri élővilágot is. A kutatás egyértelmű üzenete:
nem dőlhetünk hátra pár pozitív adat láttán – a klímaválság továbbra is sürgető és összetett.

A tanulmány a Science China Earth Sciences című folyóiratban jelent meg.