arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube

Az éghajlatváltozás hatásai egyre látványosabbá válnak világszerte, és a tartós, többéves aszályos események – vagy mega-aszálynak is nevezett jelenségek – különösen súlyos következményekkel járhatnak. Az osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói által készített 40 éves globális elemzés rávilágít arra, hogy ezek az események nemcsak gyakoribbá váltak, hanem hatásaik is egyre pusztítóbbak.

A többéves aszályok hatásai

A kutatók szerint a többéves aszályok (MYD-k) egyre szárazabbak és melegebbek, és jelentős károkat okoznak a növényzetben. A mérsékelt égövi gyepek különösen érzékenyek, ahol a növényzet zöld színe drasztikusan csökken. Ezzel szemben a boreális és trópusi erdők jobban ellenállnak, de hatásaik itt sem elhanyagolhatók.

A legnagyobb aszályok

A kutatók 13 176 többéves aszályt dokumentáltak, köztük olyan kiemelkedő eseményeket, mint a Kongói-medence 2010 és 2018 közötti aszálya, amely közel egy évtizedig tartott, és csúcspontján 1,5 millió négyzetkilométert érintett. Az Amazonas délnyugati részén tapasztalt aszály szintén figyelemre méltó, hiszen 9 évig tartott, és területe szinte megduplázódott ez idő alatt.

Az Egyesült Államok nyugati részén, Chilében és Ausztráliában bekövetkezett többéves aszályok súlyos társadalmi és ökológiai zavarokat okoztak. Ezek az események nemcsak a tudományos közösség, hanem a döntéshozók és a média figyelmét is felkeltették.

Miért fontos a pontos mérés?

A kutatók aggodalmukat fejezték ki a jelenlegi aszályfigyelő módszerek, például a szabványos csapadékindex (SPI) korlátai miatt. A felmelegedő világban a párolgás mértéke jelentősen növekedhet, ami az ökoszisztémák vízhiányát tovább súlyosbítja. Ezért elengedhetetlen, hogy az aszályok mérésére szolgáló módszereket továbbfejlesszük, és figyelembe vegyük az összes releváns tényezőt, beleértve a talajnedvességet és a vegetáció állapotát is.

Alkalmazkodás és megoldások

A mega-aszályok gyakoriságának növekedése arra figyelmeztet, hogy sürgős lépésekre van szükség az ilyen szélsőséges események hatásainak mérséklésére és az alkalmazkodás elősegítésére. A kutatók által készített globális leltár fontos eszköz lehet a döntéshozók számára, hogy hatékonyabb stratégiákat dolgozzanak ki az aszályok kezelésére.

Albert van Dijk, ausztrál aszálykutató szerint az éghajlatváltozás által vezérelt aszályok gyakran nem csupán időszakos jelenségek, hanem az új éghajlati normák részévé válnak. Ezért elengedhetetlen, hogy hosszú távú megoldásokat találjunk, amelyek nemcsak a károk enyhítésére, hanem az éghajlatváltozás kiváltó okainak kezelésére is fókuszálnak.

A többéves aszályok sajnos nap, mint nap érzékeltetik velünk, hogy az éghajlatváltozás hatásai nem csupán távoli fenyegetések, hanem jelenünk és jövőnk valós problémái. A kutatások eredményei világosan mutatják, hogy sürgősen cselekednünk kell, ha meg akarjuk védeni a bolygó ökoszisztémáit és biztosítani akarjuk a jövő generációinak túlélését.

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!