Már alacsony légszennyezés mellett is gyakoribb lehet az éjszakai köhögés

A légszennyezés egészségügyi hatásairól általában a szmogriadók, a forgalmas utak és az ipari területek jutnak eszünkbe. Egy új nemzetközi kutatás azonban arra utal, hogy már viszonylag tiszta levegő mellett is összefüggés lehet a szálló por koncentrációja és az éjszakai köhögés gyakorisága között.

A kutatók 12 ország 32 városában, több tízezer ember alvási adatait elemezték. Az eredmények szerint a finom részecskék koncentrációjának növekedésével az éjszakai köhögés is gyakoribbá vált, még azokban a városokban is, ahol a légszennyezettség nem haladta meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) napi irányértékét. A tanulmány megfigyeléses jellegű, így összefüggést mutat ki, nem bizonyít közvetlen ok-okozati kapcsolatot.

Több tízezer ember éjszakai köhögését vizsgálták

A Cambridge-i Egyetem, a kínai Csinghua Egyetem és a svéd Sleep Cycle vállalat közreműködésével végzett kutatás különlegessége, hogy a szakemberek okostelefonok segítségével gyűjtöttek adatokat.

Az alvásfigyelő alkalmazás a telefon mikrofonját használva, jellemzően este tíz és reggel hét óra között azonosította és számolta a köhögéseket. A hangfelvételek nem hagyták el a készülékeket, a kutatók pedig kizárólag városi szinten összesített adatokat elemeztek.

A mintegy 500 napot felölelő vizsgálat során a kutatók a köhögések gyakoriságát a PM2,5-részecskék napi koncentrációjával vetették össze. Ezek az apró, legfeljebb 2,5 mikrométer átmérőjű részecskék a légutak mélyebb részeibe is eljuthatnak.

A szakemberek a hőmérséklet, a csapadék és az influenzás megbetegedések gyakoriságának hatását is figyelembe vették.

Már kisebb légszennyezés-növekedés is kimutatható változással járt

A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a köhögések gyakorisága az alacsonyabb légszennyezettségi tartományban sem vált teljesen függetlenné a levegő minőségétől.

A WHO napi irányértékéhez viszonyítva a mindössze 2 mikrogramm/köbméteres PM2,5-koncentrációjú napokon körülbelül 5,5 százalékkal kevesebb éjszakai köhögést figyeltek meg. Ez arra utal, hogy a levegő további tisztulása a jelenlegi irányértékek alatt is együtt járhat egészségügyi előnyökkel.

Az erdőtüzek füstje mellett erősebb összefüggést találtak

A kutatók a 2025 januárjában pusztító Los Angeles-i erdőtüzek időszakát is megvizsgálták. A tüzek idején jelentősen megemelkedett a finom részecskék koncentrációja, és ezzel párhuzamosan az éjszakai köhögések száma is növekedett.

Ebben az időszakban minden 10 mikrogramm/köbméteres PM2,5-növekedés közel 9,9 százalékkal több éjszakai köhögéssel társult. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az erdőtüzek önmagukban nem bizonyítják az okozati kapcsolatot, hiszen más tényezők, például a téli légúti fertőzések is befolyásolhatták az eredményeket.

Magyarországon is fontos lehet az éjszakai levegőminőség

A kutatásban Magyarország nem szerepelt, az eredmények azonban a hazai levegőminőség vizsgálata szempontjából is tanulságosak.

A közlekedésből, a lakossági fűtésből és más égési folyamatokból származó finom részecskék Magyarországon is hozzájárulnak a légszennyezéshez. Különösen a fűtési szezonban fontos figyelni a PM2,5-koncentráció alakulását.

Az eredmények alapján a levegőminőség javításának előnyei nem feltétlenül csak a szmogriadós napokon jelentkezhetnek. A kisebb szennyezéscsökkentés is mérhető népegészségügyi jelentőséggel bírhat.

Az egyéni kockázat azonban nem állapítható meg ebből a vizsgálatból. A kutatók kültéri mérőállomások adatait használták, miközben az emberek éjszaka többnyire beltérben tartózkodtak. A hálószobák tényleges levegőminősége jelentősen eltérhetett a városi átlagtól.