Máltai “ókori fürdők” egyetlen fotója próbálja cáfolni a klímaváltozást

Nemrégiben felbukkant egy állítás, amely a máltai “ókori fürdők” állapota alapján megkérdőjelezi az éghajlatváltozás és a tengerszint-emelkedés létjogosultságát. A Sliemában található sziklákba vájt fürdők állítólag ma is ugyanolyan tengerszinten vannak, mint több ezer évvel ezelőtt, ami egyesek szerint azt sugallja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak talán túlzóak.

A máltai “ókori fürdők” körüli tengerszint állítólag nem változott

A máltai “ókori fürdők” egy letűnt korszak lenyűgöző relikviái. A feltételezések szerint több mint két évezreddel ezelőtt épültek és amelyek túlélték az idő vasfogát. Most az éghajlatváltozásról folyó vita középpontjába kerültek. Az állítás támogatói azzal érvelnek, hogy a fürdők körüli stabil tengerszint ellentmond az uralkodó tudományos konszenzusnak, amely szerint a tengerszint az éghajlatváltozás miatt emelkedik.

Tudományos konszenzus az éghajlatváltozásról

Számos tanulmány dokumentálta a globális hőmérséklet emelkedését, a jégsapkák zsugorodását és a tengerszint emelkedését, amelyeket elsősorban az olyan emberi tevékenységeknek tulajdonítanak, mint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése és az erdőirtás. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) adatai szerint a globális tengerszint 1880 óta körülbelül 20-23 centiméterrel emelkedett. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) következetesen beszámolt ezekről a tendenciákról, hangsúlyozva az éghajlati hatások enyhítésének sürgősségét.

Az állítás értékelése

Az említett építmények, amelyeket gyakran “római árapály-fürdőknek” neveznek, valójában a viktoriánus korszakból származnak, 1837 és 1901 között épültek, amikor Málta brit gyarmat volt. Ókori római fürdőkként hivatkoznak rájuk, de ezek nem ókori római struktúrák. Az az állítás, miszerint a máltai ókori római fürdők körül évezredek óta nem változott a tengerszint, így cáfolva az éghajlatváltozást, helytelen, de egyetlen fotó erre biztsan nem szolgálhat bizonyítékul.

• Lokális vs. globális tengerszint: A tengerszint változása nem egyenletes az egész világon. Az olyan tényezők, mint a földsüllyedés, a tektonikus tevékenység és a helyi éghajlati minták befolyásolhatják a tengerszintet bizonyos régiókban. Így a szlimai helyzet nem feltétlenül tükrözi a globális tengerszint-trendeket.
• Történelmi és geológiai összefüggések: A partvonalak évezredek során különböző geológiai folyamatok következtében változhatnak. A római fürdők stabilitása inkább a helyi geológiai stabilitás eredménye lehet, mint a szélesebb körű éghajlati változások cáfolata.
• Átfogó bizonyítékok hiánya: A tudományos értékelések több helyről és időszakból származó átfogó adatokra támaszkodnak. Egyetlen helyszín nem adhat teljes képet. A globális tengerszint-emelkedést műholdas adatok, árapálymérők és más eszközök segítségével mérik, amelyek együttesen a tengerek emelkedésének egyértelmű tendenciáját mutatják.

Az összetett tudományos jelenségek széleskörű megértését néha téves információk vagy elszigetelt megfigyelések torzíthatják. Bár a helyi bizonyítékok fontosak, nem szabad elfelejteni a globális konszenzus jelentőségét.

A máltai “ókori fürdők” lenyűgöző történelmi és régészeti leletei nem elegendőek ahhoz, hogy megkérdőjelezzék az éghajlatváltozásról és a tengerszint emelkedéséről szóló széleskörű tudományos bizonyítékokat. Ezek a fürdők érdekes kérdéseket vetnek fel a helyi geológiai stabilitással kapcsolatban, de nem szolgálnak meggyőző bizonyítékkal az éghajlatváltozás globális tendenciái ellen.

A tudományos igazság keresése megköveteli az összes bizonyíték kiegyensúlyozott mérlegelését, beleértve a helyi és globális adatokat is.