Leopárdfókák étrendje formálja át az antarktiszi ökoszisztémát

A leopárdfókák (Hydrurga leptonyx) az Antarktisz csúcsragadozói, és bár eddig változatos étrendűnek tartották őket, egy új kutatás szerint sok egyed specializálódott, válogatós evő. Ez a viselkedés jelentős hatással van az antarktiszi ökoszisztémára, különösen a Shirreff-fok ragadozókban gazdag vizeiben. A tanulmány feltárja, hogyan alakítják a fókák egyedi táplálkozási szokásai a helyi táplálékláncokat és zsákmánypopulációkat.

A leopárdfókák specializált étrendje

A Baylor Egyetem kutatói 34 leopárdfóka 46 bajuszszálából származó stabil izotópértékeket (δ15N és δ13C) elemeztek, amelyek egy évtizedes adatokat fedtek le. Az eredmények szerint a fókák 59%-a táplálkozási specialista, 28%-a köztes kategóriába tartozik, és csupán 13%-a generalista. A specialisták két csoportra oszlanak: a magas trofikus szintű fókák prémfóka-kölykökre és nagy halakra vadásznak, míg a közepes és alacsony trofikus szintűek krillt, pingvineket és lábasfejűeket fogyasztanak. Ez az egyéni specializáció jelentősen befolyásolja a helyi ökoszisztémát, különösen a zsákmánypopulációk dinamikáját.

Egyedi étrend és ökoszisztéma-formálás

Dr. Emily Sperou, a tanulmány társszerzője szerint bár a leopárdfókák fajként változatos étrendet követnek, az egyes egyedek gyakran csak néhány zsákmánytípusra fókuszálnak. Ez különösen igaz a Shirreff-fok környékén, ahol néhány magasan specializált fóka, például a 397-es számú nőstény, jelentős hatást gyakorol a prémfóka-kölykök populációjára. Ezek a fókák stratégiai vadászati módszereket, például lesből támadást alkalmaznak, ami felerősíti hatásukat az ökoszisztémára. Dr. Patrick Charapata, a tanulmány másik társszerzője hangsúlyozta, hogy a specializált egyedek megértése kulcsfontosságú a zsákmánypopulációk és az ökoszisztéma változásainak előrejelzéséhez és kezeléséhez.

Nemi különbségek és nagy hatású egyedek

A kutatás kimutatta, hogy a nőstény leopárdfókák gyakran magasabb trofikus szinteken táplálkoznak, mint a hímek, ami nagyobb testméretüknek köszönhető. Ez lehetővé teszi számukra, hogy energiasűrűbb zsákmányt, például prémfóka-kölyköket fogyasszanak, növelve hatásukat a táplálékláncra. A nőstények bajuszszálaiban szélesebb izotóptartományt figyeltek meg, ami arra utal, hogy étrendjük sokrétűbben befolyásolja az ökoszisztémát. A 397-es fóka például kiemelkedően sok prémfóka-kölyköt ejtett el, demonstrálva, hogy egyetlen egyed is drámai változásokat okozhat a zsákmánypopulációkban.

Étrendváltozás és zsákmánydinamika

A tanulmány szerint a leopárdfókák étrendje rugalmas: míg egyesek, mint a 397-es fóka, tíz évig tartották magas trofikus szintű étrendjüket, mások, például a 12-es fóka, öt év alatt generalistává váltak. Ez a viselkedési rugalmasság lehetővé teszi a fókák számára, hogy alkalmazkodjanak a zsákmány elérhetőségéhez vagy a versengéshez. Az adatok δ15N értékek meredek csökkenését mutatták 2015 és 2017 között, ami az antarktiszi prémfókák és pingvinek populációcsökkenésével függött össze. 2017 és 2023 között a leopárdfókák száma 76%-kal csökkent a Shirreff-foknál, de a megmaradt egyedek, mint a 397-es fóka, újra hozzáfértek a magas trofikus szintű zsákmányhoz, amit a δ15N értékek emelkedése is jelez.

Következmények a természetvédelemre

A kutatás rávilágít, hogy az egyéni specializáció figyelmen kívül hagyása hibás természetvédelmi döntésekhez vezethet, különösen az éghajlati stressz közepette. A hagyományos stratégiák gyakran feltételezik, hogy egy faj minden egyede azonos módon viselkedik, de ez a tanulmány más megközelítést sürget. A leopárdfókák esete azt mutatja, hogy néhány nagy hatású egyed jelentősen befolyásolhatja az ökoszisztémát, hasonlóan például egy kardszárnyú delfincsapathoz, amely évente 8500 tengeri vidrát fogyasztott el. A jövőbeli kutatások izotópos adatok és nyomkövetés kombinálásával pontosíthatják a zsákmányazonosítást, és a genetikai adatok szerint a megállapítások a Déli-óceán más területeire is érvényesek lehetnek.

A leopárdfókák kulcsszerepe az Antarktisz jövőjében

A leopárdfókák étrendje alapvetően formálja az antarktiszi ökoszisztémát, különösen a specializált egyedek révén, amelyek jelentős nyomást gyakorolnak a zsákmánypopulációkra. A Baylor Egyetem kutatása, amely az Ecology and Evolution folyóiratban jelent meg, új megvilágításba helyezi a csúcsragadozók szerepét, hangsúlyozva az egyéni viselkedés fontosságát. A leopárdfókák arra emlékeztetnek, hogy még a jeges Antarktisz vizeiben is az egyedi döntések – például mit esznek – meghatározzák az ökoszisztéma jövőjét. A természetvédelem számára kulcsfontosságú, hogy figyelembe vegye ezeket a mintázatokat a fenntartható stratégiák kidolgozásakor.

A tanulmány az Ecology and Evolution folyóiratban jelent meg.

Fotó: Canva