Közel 40 nappal hosszabb lett a hőhullámok időszaka

A hőhullámok veszélyét általában az alapján ítéljük meg, milyen magasra emelkedik a hőmérséklet, hány napig tart a forróság, illetve milyen gyakran következnek be ilyen események. Egy új globális kutatás azonban egy eddig kevesebb figyelmet kapó változásra mutatott rá: már maga a hőhullámszezon is jelentősen meghosszabbodott.

A Nature Climate Change folyóiratban megjelent tanulmány szerint 1979 és 2023 között a világ szárazföldi területein az első hőhullámok egyre korábban, az utolsók pedig egyre később jelentkeztek. A két folyamat eredményeként a hőhullámok lehetséges éves időszaka átlagosan mintegy 39 nappal lett hosszabb.

Két héttel korábban érkezik az első hőhullám

A Kínai Tudományos Akadémia Dél-kínai Botanikus Kertjének kutatói globális éghajlati adatokat elemeztek az 1979 és 2023 közötti időszakból.

Hőhullámnak legalább három egymást követő olyan napot tekintettek, amikor a napi maximum-hőmérséklet az adott naptári időszakra jellemző értékek legmagasabb 10 százalékába tartozott. Vagyis nem egyetlen, minden régióra érvényes hőmérsékleti határértéket alkalmaztak.

Az eredmények szerint az első hőhullám évtizedenként átlagosan 3,29 nappal tolódott korábbra. A 45 éves vizsgált időszak egészét tekintve ez körülbelül két hetes előretolódást jelent.

A szezon másik vége még gyorsabban változott: az utolsó hőhullám évtizedenként átlagosan 5,41 nappal később ért véget, ami 1979 és 2023 között összesen mintegy 24 napos eltolódást jelent. Így a hőhullámszezon átlagosan 8,71 nappal hosszabbodott évtizedenként.

A szárazföld szinte egészén ugyanabba az irányba mutat a változás

A jelenség nem korlátozódik néhány különösen meleg régióra.

A kutatók szerint a globális szárazföld 72 százalékán mutatkozott az első hőhullám korábbi érkezése, 79,6 százalékán pedig az utolsó hőhullám későbbi befejeződése. A hőhullámszezon hosszabbodásának irányába mutató trend a szárazföldek 92,1 százalékát érintette, bár statisztikailag szignifikáns hosszabbodást a területek 34,4 százalékán mértek.

Európa több része is kiemelkedett. Észak-, Nyugat- és Közép-Európa egyes térségeiben az utolsó hőhullám időpontja évtizedenként több mint tíz nappal tolódott későbbre. Kelet-Európában és a mediterrán térségben pedig a szezon mindkét irányban terjeszkedett: korábban kezdődött és később fejeződött be.

Nemcsak korábban jöhet a hőség, hanem gyorsabban is

A kutatók azt is megvizsgálták, milyen gyorsan alakul ki az év első hőhulláma.

Ennek alapján gyors, közepes és lassú kialakulású eseményeket különítettek el. A teljes, 1979 és 2023 közötti időszakban nem mutatkozott egyértelmű hosszú távú átrendeződés, 2001 után azonban emelkedni kezdett a gyorsan kialakuló első hőhullámok aránya.

Ennek gyakorlati jelentősége is lehet. Ha a szélsőséges meleg nagyon gyorsan alakul ki, kevesebb idő marad az egészségügyi rendszerek, az energiaszolgáltatók, a mezőgazdaság és a lakosság felkészítésére.

A korai hőség ráadásul olyan időszakban érkezhet, amikor az emberi szervezet még kevésbé alkalmazkodott a magas hőmérsékletekhez.