Közel 2 milliárd ember vízellátása kerülhet veszélybe az éghajlatváltozás miatt

Egy friss kutatás szerint a globális felmelegedés az esőzések eloszlását is drámaian megváltoztathatja, különösen a trópusi térségekben.

Ahogy a bolygó hőmérséklete tovább emelkedik, a csapadékeloszlás világszerte egyre kaotikusabbá válhat, és közel 2 milliárd ember életét befolyásolhatja a klímakutatók szerint. Egy új, a Earth’s Future folyóiratban megjelent tanulmány szerint ezek a változások hosszú távon is fennmaradhatnak, és számos régióban visszafordíthatatlan károkat okozhatnak az ökoszisztémákban, a mezőgazdaságban és a vízellátásban.

A csapadékzóna délre tolódása felforgathatja a globális időjárást

A kutatás középpontjában az intertrópusi konvergencia zóna (ITCZ) áll, ez az a trópusi sáv, ahol az északi és déli félgömb passzátszelei találkoznak, és meghatározza a világ legcsapadékosabb területeit. Ha a globális hőmérséklet tovább nő, ez a zóna dél felé tolódhat, ami alapvetően átalakíthatja az esőzések időzítését és mennyiségét Afrika, Délkelet-Ázsia és az Amazonas térségeiben.

„Ezek a változások nemcsak ideiglenesek lehetnek – akár évszázadokig is fennmaradhatnak, emberi időskálán visszafordíthatatlanul” – hangsúlyozta Norman Steinert, a tanulmány vezető szerzője, a Norvég Nemzetközi Klímakutató Központ kutatója.

Mi történik, ha átlépjük az 1,5 °C-os küszöböt?

A Föld már most 1,2 °C-kal melegebb, mint az iparosodás előtti korszakban. A kutatók azt vizsgálták, mi történne, ha a felmelegedés elérné vagy meghaladná az 1,5 °C-ot, akár csak ideiglenesen is. Kétféle szimulációt futtattak nyolc különböző klímamodell segítségével:

• Egy idealizált forgatókönyvben a CO₂-kibocsátás 140 éven át évente 1%-kal nőtt, majd ugyanilyen ütemben csökkent.

• Egy reálisabb szcenárióban a kibocsátások 2040-ig nőnek, majd gyors ütemű csökkentést alkalmaznak.

Mindkét esetben a modellek jelentős eltolódást mutattak az ITCZ-ben, ami csapadékhiányt vagy árvizeket okozhat régiók szerint eltérően, akár a világ lakosságának 23%-át és a szárazföldi területek 12%-át érintve.

Régiók, ahol a hatások a legsúlyosabbak lehetnek

• Közép- és Nyugat-Afrika, valamint Délkelet-Ázsia egyes részei szárazabbá válhatnak.

• Északkelet-Brazília viszont heves esőzésekre és áradásokra számíthat.

Ez a változás mezőgazdasági válságokhoz, vízhiányhoz, és társadalmi konfliktusokhoz vezethet olyan helyeken, ahol az időjárási stabilitás létfontosságú az élelemtermeléshez és a mindennapi élethez.

A vízellátás jövője: bizonytalan, de nem sorsszerű

Bár a kutatás szerint az ITCZ eltolódása „valószínűtlen” kimenetelnek tűnik a modellek alapján, a tudósok óvatosságra intenek. A gyengülő atlanti áramlatok (AMOC), amelyek kulcsszerepet játszanak a klíma szabályozásában, már most is lassulnak – és ez előrevetíti, hogy a jelenlegi modellek alábecsülhetik a valós kockázatokat.

„Ez a tanulmány fontos figyelmeztetés, még ha nem is végleges válasz” – mondta Richard Allan, a Readingi Egyetem professzora, aki nem vett részt a kutatásban. Szerinte a vízellátás problémája ennél jóval összetettebb, hiszen a modellek nem számolnak például a talajnedvességgel vagy a folyók vízhozamával.

A megoldás: cselekedni most, nem később

A kutatás végkövetkeztetése egyértelmű: minél hamarabb csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy elkerüljük a legsúlyosabb forgatókönyveket. Steinert így fogalmazott:

„Ez teljesen világos: csökkentsük a kibocsátásokat – amilyen gyorsan csak lehet.”